Lassan teljesülő NATO-elvárások

Szövetségesi csatlakozásunk óta meglévő elmaradást igyekszik pótolni az idén a honvédelmi vezetés azzal, hogy az elvárásoknak megfelelő idegen-barát felismerő rendszerrel látják el a haderőben az elmúlt évtized végén rendszerbe állított kis hatótávolságú légvédelmi Mistral rakétákat. A fejlesztésre a Honvédelmi Minisztérium nyáron indít közbeszerzési eljárást, amelynek megvalósítására három év alatt várhatóan 2 milliárd forintot kell fordítani, közölte Hollósi Nándor. A honvédelmi miniszter főtanácsadója elmondta: a HM szándékai szerint a Mistral-beszerzés korábban tervezett folytatása - a megváltozott biztonsági kockázatok miatt - ebben a ciklusban várhatóan már nem kerül napirendre.

Bár ez nem jelent konkrét kötelezettséget, a NATO Magyarország csatlakozásakor ajánlást fogalmazott meg a közepes hatótávolságú légvédelmi képesség biztosítására is. Az erre szolgáló KUB rakéták indítási rendszerét 2001 és 2003 között korszerűsítették, igaz, katonai szakértők szerint a rakéták elöregedtek, és felújításra vagy cserére szorulnának.

A NATO (társ)finanszírozásával előrehaladott állapotba került a veszprémi légiirányítási központ, valamint a kecskeméti és a pápai repülőtér korszerűsítése. Ezzel szemben a napokban váratlan akadályba ütközött a második, szövetségi elvárásoknak megfelelő radarállomás telepítésének megkezdése, noha a költségek nagy részét itt is átvállalta a NATO. A HM szakértői elmondták: szövetségi kötelezettség, hogy Magyarország biztosítani tudja légtere védelmét, s a NATO légtérvédelmi rendszeréhez is csatlakozni tudjon. Ennek érdekében 23,5 milliárd forint ráfordítással három korszerű lokátorállomás épülhet 2006-ig, amelyek közül az első infrastruktúrájának építése tavaly Békéscsabán el is kezdődött. Ezzel szemben a mecseki Zengőre tervezett második objektum építésének megkezdése természetvédők ellenállásába ütközött, s a kivitelező egyelőre nem tudott nekikezdeni a beruházásnak.

A NATO-műveletekben való részvétel kapcsán a honvédség 2013-ra tervezi annak elérését, hogy két zászlóaljnyi egységgel tudjon bekapcsolódni a szövetség akcióiba. Ennél gyorsabb megoldást igényelt a NATO reagáló erő (NRF) tavalyi megalakulása. A magyar felajánlásnak megfelelően egy hónapja avatták fel azt a különleges felderítőszázadot, amelyet a szövetség szempontjából hadra foghatónak nyilvánítottak. Emellett július közepéig egy civil-katonai és egy vegyvédelmi csoportot, valamint egy biológiai laboratóriumot is felkészítenek az együttműködésre, míg 2005 januárjától egy víztisztító szakasz, egy vegyi-sugár felderítőszakasz kiállítása szerepel a magyar NRF-felajánlásban. (NIG)