Magyar cégek NATO-projektben?

Újabb szándéknyilatkozatot írhatnak alá hamarosan arról, hogy magyar cégek is részt vehetnek a NATO új megfigyelőrendszerének létrehozásában. A hazai védelmi ipar a Magyarországra eső költséggel arányos megrendelésében bízhat.

Várhatóan az amerikai Raytheon vállalat vezette CTAS nemzetközi hadiipari konzorcium is szándéknyilatkozatot ír alá hazai védelmi ipari cégek egy csoportjával arról, hogy a magyar vállalkozásokat is bevonnák a NATO AGS megfigyelőrendszerének fejlesztésébe, majd egyes részfeladatok elvégzésére. Az elkövetkező évek egyik legnagyobb értékű NATO-fejlesztésének elnyerésére pályázó másik konzorcium, az európai EADS vezetésével, valamint az amerikai Northrop Grumman részvételével összeálló TIPS konzorcium képviselői már tavaly ősszel Budapestre látogattak, és hasonló elvi megállapodást írtak alá az együttműködésben szóba jöhető magyar cégekkel.

Az egyeztetéseken a honvédelmi tárcát a HM Technológiai Hivatal képviseli, s a részt vevők között szerepel a HM EI Rt., a HM Arzenál Rt., a Videoton Rendszertechnika Kft., a Videoton ML Kft., a Dunai Repülőgépgyár Rt. - közölte Zakor Géza, a HM EI Rt. koordinációs irodájának vezetője. A CTAS esetén ez a vállalati kör a Rábával bővül ki, illetve a cégcsoport mindkét esetben nyitott a résztvevői kör további szélesítésére is.

A NATO 2002 őszén hirdette meg az AGS program elindítását, amelynek célja egy légifedélzetre telepítendő, földi és föld közeli célok megfigyelésére alkalmas rendszer létrehozása. A projekt a légi, illetve a földi eszközök kifejlesztését és beszerzését is tartalmazza. A tervek szerint az AGS rendszer fejlesztése az év végén kezdődne meg, s a szövetség 2005-2006-ban mintegy 350 millió eurót fordítana erre a célra. A beszerzések 2007 végén kezdődnének el, míg az eszközök rendszerbe állására 2010 és 2013 között kerülhet sor, amelynek teljes költsége az előzetes számítások szerint is el fogja érni a 3,15 milliárd eurót. A két, egymással versengő nemzetközi konzorcium külön-külön saját javaslatot dolgozott ki a projekt megvalósításra, amelyek közül a tagországok júniusban választják ki, melyik alapján történjen a fejlesztés, majd a rendszer létrehozása. A két konzorciumnak éppen a tagországok szavazatai miatt fontos, hogy minél szélesebb körű együttműködést alakítsanak ki a fejlesztési és gyártási feladatok elvégzésére. A program költségeit a NATO-tagországoknak kell biztosítani, s a tervek szerint az egyes tagállamok vállalatait tehervállalásuknak megfelelő arányban igyekeznének bevonni a projekt megvalósításába. Magyarország részesedése 0,65 százalék lesz a költségekből, s a szakértők szerint reálisan a hazai cégek is ennek megfelelő arányú szerepvállalásra számíthatnak.

A hazai cégek elsősorban a repülő- és hordozóeszközök kialakításában, elektronikai eszközök beépítésében és integrálásában, az adatátvitel és -védelem megoldásában, a kiszolgálórendszer kialakításában játszhatnak szerepet. Emellett szóba kerülhet több, korábban sikeres, és még ma is meglévő képesség (elektronikai hadviselési, adatfeldolgozó, kommunikációs eszközök fejlesztésében, gyártásában szerzett tapasztalat) hasznosítása is. Az anyagi hasznon túl a hazai vállalatok bekapcsolódása a programba azért is hasznos lenne, mivel ezzel új hadiipari fejlesztési kultúrák telepednének meg az országban, másrészt a magyar cégek a nagy nyugati hadiipari vállalatokkal közösen olyan referenciamunkákat produkálhatnak, amely a későbbi együttműködés alapjait is megteremtheti - tette hozzá Zakor Géza.