Egy modern piacgazdaság

Külkereskedelmen alapuló modern piacgazdaság fejlett mezőgazdasággal, folyamatosan javuló termelékenységgel, alacsony inflációval, szufficites költségvetéssel és aktív külkereskedelmi, továbbá folyó fizetési mérleggel - néhány kiragadott pozitívum a dán gazdaságról.

A lakosság gyors elöregedésének hatásai, nem a munkára ösztönző adórendszer, túlzott jóléti kiadások, a helyi önkormányza-tok kiadásainak elfutása, a magas államadósság csökkentésének kényszere, a munkaerő-piaci reform elmaradása - néhány olyan veszély, amelyet kezelnie kell a koppenhágai kormánynak a Nemzetközi Valutaalap szakértői szerint, fenntartandó az egészséges gazdaságot.

Mindennek egyvelege a mai dán gazdaság, amely a világgazdasági bajok közepette ugyan tavaly szinte csak toporgott, egyes makrogazdasági mutatói romlottak is, ám amelynek továbbra is kedvező összteljesítményt sikerült elérnie.

A gazdaság rendkívüli nyitottsága miatt igencsak ki van téve a nemzetközi konjunktúra változásainak: erre vezethető vissza, hogy tavaly a GDP - előzetes adatok szerint - alig 0,1 százalékkal bővült, illetve hogy az export 1,7 százalékkal alatta maradt az egy évvel korábbinak. Miután azonban az import még ennél is nagyobb ütemben - 3,7 százalékkal - mérséklődött, a külkereskedelmi forgalom egyenlege magasan aktív maradt a maga 8,8 milliárd eurós pozitív szaldójával. A külső konjunktúra romlása Dánia szempontjából nem véletlen: legfontosabb felvevőpiacai ugyanis - szinte mondani sem kell - az uniós országok közül kerülnek ki (hasonló a helyzet az import terén is).

Magyarország szerepe a dán bevitelben egyébként nem jelentős, még a visegrádi négyeket tekintve is csak az utolsó előttiek vagyunk a sorban: a teljes dán importnak csupán 0,41 százalékát adjuk, miközben Lengyel- és Csehország ennél nagyobb részarányt képvisel (1,8, illetve 0,46 százalékosat).

Példaértékű a dán gazdaság egyenlegtöbbletet termelő képessége. Ismét aktívummal zárt a folyó fizetési mérleg: az 5 milliárd eurós többlet a GDP 2,9 százalékának felel meg. Ugyancsak szufficites maradt a költségvetés, amelynek többlete a GDP 0,9 százalékának felelt meg.

Igaz, ez pozícióromlást jelent, ráadásul trendszerűen, hiszen 1999-ben a többlet még a nemzeti össztermék 2,8 százalékának felelt meg.

Nőtt a munkanélküliség aránya, ám a munkaképes lakosság körében ez még így is csak 5,9 százalékos. Az állástalanok száma tavaly összesen 170 ezer volt. Ezzel párhuzamosan és ezzel összefüggésben tovább javult a termelékenység, üteme megközelítette a 4 százalékot. Ugyanakkor jelentősen visszaestek a dán befektetések külföldön: tavaly összesen csak 1,1 milliárd eurót tettek ki, ami az egy évvel korábbinak csupán kevesebb mint egynegyede volt. Hasonló trendet követett a külföldi invesztíciók alakulása Dániában: 2003-ban értéke 2,3 milliárd euró volt, ami alig több mint harmada a 2002-esnek. (NVZs)