Jól vizsgázott a magyar jelölt

"Akkor szólhatok az anyanyelvemen, ha egy tagállam hivatalos nyelvén beszélek" - mutatott rá bevezetője elején magyarul Balázs Péter jelenlegi EU-nagykövet, májustól az Európai Bizottság első magyar tagja a keddi európai parlamenti meghallgatáson. Hogy ezt ma már megteheti, az egyfelől a tagság közeli tényét demonstrálja, másfelől maga az elv óriási vívmány, amely garancia a nemzeti identitás megőrzésére - tette hozzá.

A meghallgatáson részt vevő képviselők kérdéseire utóbb németül, franciául és angolul egyaránt reagáló leendő magyar biztos már bevezetőjében is ugyanúgy utalt a regionális politikával, valamint az EU-s intézményi reformokkal összefüggő kérdésekre. Sajtókörökben feltűnt, hogy a képviselők egyáltalán "nem kímélték" a jelöltet, ugyanolyan szívóssággal sorolták kérdéseiket, mint bármelyik jelenlegi bizottsági tag meghallgatásán. Ennek fényében is sokak szerint imponáló volt az a magabiztosság, amivel a leendő biztos reagált. "Nem vallottunk szégyent" - jegyezte meg az egyik, magyar ellenzéki pártok soraiból érkező országgyűlési megfigyelő is a kérdés-felelet után.

Kérdésre válaszolva Balázs úgy jellemezte magát, mint aki jelenleg sem politikai pártnak, sem az Országgyűlésnek nem tagja, meggyőződését tekintve pedig szociáldemokrata alapokon álló, liberális nézetekkel és erős nemzeti kötődéssel átszőtt "idealista európai". Az egyik legérzékenyebb kérdést a holland liberális Nicholas Duff tette fel, a magyar diplomata véleményét kérve arra a magyar kormányfői felvetésre, hogy a júniusi európai választásokon közös listán induljanak a magyar parlamenti pártok képviselői. "Mint magyar, meg tudom érteni (a kezdeményezést)" - kezdte válaszát Balázs Péter, hangsúlyozva, hogy "ez egy belső használatra szánt politikai üzenet volt, ami a nemzeti egységet volt hivatva erősíteni", jogi következmények nélkül.

Leendő regionális biztossága kapcsán sokan rákérdeztek arra a furcsa helyzetre, hogy eredetileg ő is "betanuló biztos" lett volna Michel Barnier eddigi regionális politikai biztos mellett, aki azonban éppen a napokban brüsszeli funkcióját a francia külügyminiszteri székre cserélte. Milyen hatással lehet ez majd a portfólió kezelésére? - kérdezték többen is. Válaszában Balázs elismerte, hogy váratlanul érintette Barnier távozása, és úgy vélte, hogy ez az első lépésben egyértelmű hátrány számára, hiszen régen ismerte a francia politikust, és arra készült, hogy sokat tanul majd tőle. "Úszni legjobban azonban a mély vízben lehet" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy kitűnő főigazgatóságra támaszkodhat majd, és persze számít a többi régi bizottsági tag segítségére is. Egyúttal megerősítette, hogy fontos örökségnek tekinti a még Barnier vezetésével kidolgozott és néhány hete közzétett harmadik kohéziós jelentést, amelyik "nemcsak helyzetábrázolás, de számos új javaslatot is tartalmaz" - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a maga részéről egyet tud érteni az ebben foglaltakkal.

Az alkotmányozó folyamatot érintve egyfelől visszautasította, hogy "fiaskóként" jellemezzék a tavaly decemberi EU-csúcs döntésképtelenségét ("egyszerűen nem volt még érett a helyzet akkor" - jegyezte meg), másfelől úgy vélte, hogy a kérdések többségénél a "lényeg már megvan", és jók az esélyek egy első fél éves zárásra.

Szerdán és csütörtökön további jelöltek meghallgatására is sor kerül, majd csütörtök késő délután várható, hogy az EP képviselőcsoportjainak vezetőit magában foglaló "elnökök konferenciája" közzétegye a parlament véleményét. A keddi benyomások szerint a magyar jelölt esetében aligha kell kellemetlen meglepetésre számítani.