Kellemetlenkedő kérdések az EP-ben

Miként az várható volt, Danuta Hübner leendő lengyel biztos volt kénytelen belpolitikai indíttatású kérdésekkel szembesülni az európai parlamenti meghallgatáson, míg a hajdani párttagság kérdése a cseh jelöltnél merült fel a legélesebben.

"Ezt már részletesen megvitattuk odahaza, miért kell most itt is megismételni?!" - fakadt ki Danuta Hübner, az Európai Bizottság leendő lengyel tagja, midőn az egyik lengyel képviselő felelősségre vonó kérdések sorával lepte meg. "Kinek az érdekeit fogja képviselni az Európai Bizottságban? Lengyelországét, vagy másokét?" - hangzott egyebek között a megfigyelőként jelen lévő lengyel honatya kérdése, aki előzőleg leszögezte: megítélése szerint Hübner asszony a csatlakozási tárgyalásokat hazája számára előnytelen eredménnyel zárta, aminek romboló következményeit, úgymond, még csak eztán fogja az ország megszenvedni.

A volt lengyel Európa-ügyi államtitkár a felvetésekre csak annyit reagált, hogy a csatlakozási folyamatban nem ő volt a főtárgyaló, hanem a külügyminiszter, ő csupán koordinációt végzett. Arra válaszul, hogy milyen érdekeket fog képviselni biztosként, emlékeztetett, hogy eddigi megbízatásaiban mindig is Lengyelország érdekeit képviselte - majd a már idézett módon a vita lengyelországi lefolyására utalt anélkül, hogy további részletekbe ment volna.

Szerda estig kilenc biztosjelöltet hallgattak meg, de egyedül a lengyel esetben került sor hasonló támadásra. Igaz, Pavel Telicka cseh jelölt kommunista múltjára is rákérdeztek, de Caroline Jackson néppárti képviselő, úgymond, csak azért firtatta kérdésével, hogy az állásfoglalás felkínálásával kihúzza a kérdés méregfogát. Telicka amúgy elismerte, hogy a nyolcvanas évek végén két évig valóban párttag volt, de úgy vélte, hogy az azóta megélt időszakban végzett tettei magukért kell, hogy beszéljenek.

A kommunista múlt kérdése Hübner esetében is felmerült, aki elismerte, hogy "csatlakozott a rendszerhez" és tanárként szolgálta azt, ám hozzátette, hogy mindazok, akiket 30 éve tanított, most éppen Lengyelország modernizálásán dolgoznak. (Válaszát a képviselők nagy tapssal honorálták.)

A kommunista múlt felhánytorgatását a leghatározottabban egy spanyol képviselő - a szocialista párti Manuel Medina - utasította vissza. Emlékeztetett arra, hogy Spanyolország is a diktatúrából lépett át a demokráciába, amelynek megtörténte után azonban közmegegyezés született arról, hogy új lapot nyitnak, és nem firtatják a múltat. Így eshet meg, hogy ma esetleg baloldali érzelmű emberek is együttműködnek korábbi fasiszta pártbeliekkel. Tisztelni kell az új országokból érkezettek személyét, és mindazt, amin keresztülmentek - vélte a spanyol honatya.

Csütörtökre már csak az észt biztosjelölt meghallgatása maradt, amely után a képviselői-csoportok vezetőit tömörítő EP-elnökök konferenciája értékeli a hallottakat, és délutánra formálnak közös parlamenti véleményt a tíz új biztos személyéről.