Vagyonfelügyelő védi a hitelezői érdekeket

A hétfőn elfogadott pénzügyi jogszabálycsomag - harmonizációs kötelezettségeket, illetve a szakemberek által már régóta szorgalmazott változásokat teljesítve - a csődtörvényt is módosítja. Így lehetővé válik a hitelezői érdekek nagyobb védelme addig is, amíg a rég áhított, előkészületben lévő új fizetésképtelenségi törvény megszületik.

A szabályozás révén - az idevágó közösségi rendelethez igazodva - fizetésképtelenségi eljárás indítható nemcsak a magyar jog szerinti gazdálkodószervezet ellen, hanem idegen adóssal szemben is, ha fő érdekeltségeinek központja Magyarországon található, vagy itt legalább telephellyel rendelkezik. Ez a hazai hitelezők védelmét szolgálja, hiszen a magyar csődtörvény szerinti eljárásban érvényesíthetik érdekeiket, és nem kényszerülnek számukra ismeretlen, külföldi, jóval drágább procedúrát kezdeményezni. Arra is mód nyílik, hogy az adós ellen külföldön folyó főeljárás esetén itthon úgynevezett másodlagos eljárás indulhasson. Külföldi főeljárás híján ugyancsak lehetőség van magyarországi telephely esetén területi procedúra indítására.

Újdonság a vagyonfelügyelő kirendelése. Bevezetését az a szomorú tapasztalat indokolja, hogy a felszámolás sorsára jutott cégek mintegy 90 százalékának az eljárás megindításakor már nincs vagyona, vagy az olyan kevés, hogy a költségeket sem fedezi. Erre figyelemmel a hitelezők a fizetésképtelenségre irányuló kérelmük benyújtásakor, vagy akár azt követően is biztosítási intézkedésért folyamodhatnak a bírósághoz, amely - a felszámolói névjegyzékből - ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki. Ő hivatott magakadályozni, hogy az adós kimentse vagyonát, úgymond kiürítse a céget az alatt az idő alatt, amíg a bíróság a felszámolásról döntést nem hoz. Az érintett cég vezetői kötelesek vele együttműködni és minden, feladatai ellátásához szükséges segítséget megadni neki. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége természetesen nem sértheti az adós rendes üzleti gazdálkodását és működését.