Bizonytalanságban tartott ITDH

Három külföldi kereskedelmi szolgálati irodáját - a kairóit, a tel-avivit és a lyonit - bezárja a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság, a zürichit pedig karcsúsítva áthelyezi Bernbe - tudtuk meg. Erdősi Péter, az egyik tulajdonos, a gazdasági tárca befektetési főigazgatója csak annyit erősített meg, a KüM-mel teljes egyetértésben döntés született néhány iroda bezárásáról, mások átszervezéséről. Ám úgy tudjuk, a döntés kompromisszum: mindkét tulajdonos ellenzi a külképviseleti irodahálózat karcsúsítását. Ahogy Major István, a KüM helyettes államtitkára a Világgazdaságnak leszögezte: a jelenlegi külpiaci hálózat fontos helyeken - elsődlegesen az USA-ban, Kelet-Európában, a Balkánon - esetlegesen és hiányosan van jelen; a jövő a bővítésé.

Azért született mégis döntés a karcsúsításról, mert a Draskovics-csomag részeként az ITDH-nál is megszorítások váltak szükségessé. Ám Erdősi tagadta, hogy a finanszírozási gondok miatt ellehetetlenülne az ITDH, hiszen mindkét finanszírozási forrásától megkapja az idén a működéshez szükséges forrásokat. A Külügyminisztérium - a programfinanszírozáshoz - 1,1 milliárd forintot juttat az állami promóciós társaságnak, a másik tulajdonos, a gazdasági tárca pedig két címszó alatt összesen 3 milliárdot. Ebből - a külön soron megjelenő - 450 millió forintot kell kifejezetten az intézményrendszerre költeni, s a másik, 2550 milliós keretből csak 230 milliót címkéznek meg programfinanszírozásként, így az ITDH gazdálkodhat a maradék összeggel.

Az ITDH jövőjét illetően a két tulajdonos álláspontja eltérő. A finanszírozás problematikus volta miatt sem tartja szerencsésnek az ITDH - a GKM által szorgalmazott - szétválasztását a KüM, mondta lapunknak Major. Erdősi több érvet is felhozott a szétválasztásra. Mint mondta: nem jó, hogy egy promóciós intézmény két profillal rendelkezik, két tulajdonosa van, s két forrásból finanszírozzák. Ilyenre a nemzetközi színtéren nincs is példa - tette hozzá.

Ugyanakkor Major azzal érvelt, hogy a jelenlegi forráshiányos helyzetben a legolcsóbb és leghatékonyabb a két tevékenységet - a kereskedelemfejlesztést, illetve a befektetésösztönzést - egy szervezeten belül tartani, különös tekintettel azok szoros szakmai kapcsolódására. A ma működő 34 külföldi kereskedelmi szolgálati iroda közül 21 egyszemélyes, azaz egy fő látja el mind a két feladatot. A hálózat szétválasztása esetén legalább húsz irodához új embert is ki kellene küldeni, ez pedig jelentős - 2,5-3 milliárd forintos - többletköltséggel járna - érvelt Major. Erdősi szerint nem feltétlenül szükséges olyan sok külhoni poszton befektetésösztönzéssel foglalkozni: a mainál sokkal koncentráltabban kellene kialakítani a hálózatot, s alaposan meg kellene válogatni a helyszíneket - mondta. Szerinte az említett összegnél jóval kevesebb pluszköltség jelentkezne, ha egyáltalán jelentkezik. Különben sem csupán finanszírozási kérdésről van szó, az ITDH-nak a jövőben költségtakarékosabban, de a mainál hatékonyabban, és a piaci igényeknek fokozottabban megfelelve kellene működnie - szögezte le Erdősi. A GKM ennek megfelelően kérte a gazdasági kabinetet, egy hónapos határidővel készíttessen az érintett tárcák által egy megvalósíthatósági tanulmányt, benne a pontos kalkulációkkal.

A GKM szerint egyébként ésszerű az a javaslat amelyet a KüM ösztönöz, hogy az agrármarketing és az agrárexport-promóció is kerüljön egy kézbe - mondta Erdősi. Major hangoztatta: a kereskedelemfejlesztésben az egycsatornás módszer hatékonyabb fellépést tenne lehetővé, agrártermékprogramok indulhatnának, olyanok, amilyenek a kilencvenes évek közepén sikeresen működtek a bor esetében.

Ám úgy tűnik, teljesen lekerült a napirendről a Magyar Turizmus Rt. és az ITDH összeolvasztása. Döntés még nem született az ügyben, ám - mint Erdősi fogalmazott - készültek szakmai vélemények, amelyek alapján nem látszanak előnyei egy ilyen esetleges lépésnek. Úgy tudjuk, hogy a KüM már korában sem tartotta célszerűnek ezt a lépést.