Csökkenő fejlesztési források a gépiparban

Világszerte, így Magyarországon is az a jellemző, hogy a gépiparban a legkorszerűbb technológiával a multinacionális vállalatok vannak felszerelve. Ebben az ágazatban ugyanis a technológia- és termékfejlesztés meglehetősen sok pénzt emészt fel - mutatott rá Farkas István, a Magyar Gépipari Országos Szövetség főtitkára. A magyar gépipari termelés 83,6 százaléka exportra kerül - túlnyomórészt az uniós országokba -, s a kivitel döntő hányadát a multinacionális vállalatok teljesítik. Jellemző adat, hogy az ötven főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek az öszszexport három százalékát produkálják. A gépiparon belül az elektronikában, számítógép- és autógyártásban több tőkeerős külföldi vállalat telepedett le Magyarországon, s létesített zöldmezős beruházást. Úgy gondolom, keresni kell a lehetőséget, hogy a multik rendszerbeszállítóihoz kapcsolódni tudjanak a magyar vállalatok. Elmondható, hogy a hagyományos gépek és gépipari berendezések gyártása főleg a hazai kis- és középvállalatok profiljában maradt. Számítani kell arra, hogy az alacsonyabb szakképzettséget igénylő bérmunkákat a megrendelők a tőlünk keletebbre fekvő országokba viszik. A gépipari cégeknek az elmúlt időszakban gondot jelentett a világgazdasági recesszió, s az egy telephelyű vállalkozások megsínylették az árfolyamhullámzást is. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a gépiparban a bruttó termelési érték növekedett, ugyanakkor az e körbe tartozó vállalkozások nyeresége nem nőtt, s átlagban pozitív nulla eredménnyel zárták az esztendőt. Emiatt a cégek többségének fejlesztésre nem jutott elegendő forrása. Az idén remélhetőleg a világgazdasági környezet kedvezőbb lesz, s az uniós csatlakozás után bővülés várható egyes piaci szegmensekben, így például a környezetvédelem területén. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a versenytársak száma - elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál - növekedni fog. Gondot jelent, hogy az acéltermékek iránti növekvő kereslet jelentős alapanyagár-emelkedést eredményezett.