Tízmilliós Széchenyi-kártya-terv

Az adók csökkentését, az adórendszer egyszerűsítését, az élőmunka terheinek mérséklését és takarékos államot sürgetett Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke tegnap Budapesten, a Kis- és középvállalkozások az EU-ban címet viselő konferencián. Minden párt ezt ígérte, emlékeztetett, s egyben rámutatott: az adóreformhoz közmegegyezésre, a négy parlamenti párt konszenzusára van szükség. Mint mondta: jelenleg egy magyar alkalmazott keresete 33 százalékát kapja kézhez, ezt legalább 50 százalékra kellene emelni.

Demján üdvözölte a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által a VOSZ és a kamara bevonásával létrehozott négy munkabizottságot. E csoportokról szólva Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: a vállalkozókat és a kormányzati oldalt tömörítő adóügyi munkacsoportban egyetértés van abban, hogy szükség van az élőmunka közterheinek felülvizsgálatára és ez alapján a csökkentésére. A társasági adónál az államtitkár szerint nem a mérték csökkentésében, hanem a beruházásokat preferáló kedvezmények növelésében van konszenzus. A személyi jövedelemadónál reális lehetőséget lát arra, hogy 2005-ben az éves átlagos jövedelem ne a legmagasabb kulccsal adózzon. Ugyancsak esélyt lát arra, hogy az iparűzési adó jelenleg elszámolható szintjét 2005. január 1-jétől megemeljék. Ám eltörlése nem várható, tette hozzá.

A tanácskozáson egyébként Csillag István bejelentette: tárcája, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezdeményezte a Széchenyi-kártya maximális hitelkeretének megduplázását tízmillió forintra. Előfeltételként azt szabják, hogy a vállalkozásnak legalább egy évig ötmillió forintos kártyát kell használnia, és maradéktalanul eleget kell tennie a visszafizetésnek. A tanácskozáson egyébként átadták a tizenötezredik Széchenyi-kártyát.

Napi 80-100 vállalkozás igényel Széchenyi-kártyát, s 200 millió forintnál többet helyeznek ki így - hangoztatta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A konstrukció a 2002. augusztusi start óta 50 milliárd forintot meghaladó hitellel segítette a vállalkozásokat, emlékeztetett.

A vállalkozói együttműködést és összefogást sürgette felszólalásában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint mondta, így tudják befolyásolni a döntéseket. Példaként említette, hogy a VOSZ és a kamara együttműködésében elérték a Széchenyi-kártya létrehozását, a faktoringrendszer beindítását, a Budapest Kereskedelmi és Iparkamara dolgozta ki az evarendszert, illetve a vállalkozói kör kezdeményezte a négylépcsős hitelrendszer kialakítását.

Csillag István gazdasági miniszter felszólalásában a többi között beszélt az elkövetkező évek céljáról, nevezetesen arról, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyertesekké kell váljaniuk, növekedniük kell. Ehhez a szférának megerősítést kell kapnia az EU egységes piacán. A kormány a kkv-k versenyképességét segítő programja három lábon áll, mondta. Az adócsökkentés, illetve az adminisztrációs terhek mérséklése az egyik, a pénzügyi finanszírozási programok (mikrohitel, Széchenyi-kártya, midihitel, Európa-hitel) a másik, s a pályázati támogatások adják a harmadik elemét.