Fejmosás a magas deficit miatt

Brüsszel



A visegrádi országok mindegyikénél azt állapították meg, hogy a költségvetés hiánya úgy lépte túl a három százalékot, hogy ezt nem indokolták sem rendkívüli külső körülmények, sem pedig a GDP váratlan visszaesése. Abban viszont már eltérés van, hogy míg Magyar- és Csehország esetében a bizottsági papír a deficit csökkenését valószínűsíti 2004-re - jóllehet, továbbra is három százalék felett marad -, addig Lengyelországban és Szlovákiában egyelőre további növekedésére számít.

A helyzet korrigálását és a leendő eurótagságot megcélzó nemzeti konvergenciaprogramokról szólva a brüsszeli értékelés óvatosnak, illetve nem eléggé ambiciózusnak minősítette a cseh és a szlovák anyagot, míg Lengyelországnál éppen hogy a meglehetősen optimista feltételezést emlegette fel. (Magyarországnál felemás módon úgy fogalmaz, hogy a rövid távra feltételezett gazdasági növekedés hihetőnek tűnik, míg a középtávú már az optimista területekre téved?)

Brüsszeli megítélés szerint a cseheknek és a szlovákoknak bátrabb intézkedéseket is elviselő növekedési kilátásaik vannak, míg a lengyeleknél némileg túlzottnak érezték a beruházások és a belföldi fogyasztás felfutásával kapcsolatos várakozásokat. (Viszont a négyek közül egyedül a magyar helyzetnél emelt ki a bizottsági értékelés kifejezett kockázati tényezőket, többször is rámutatva, hogy a konvergenciaprogram megvalósulása szempontjából 2004 meghatározó fontosságú év lehet.) A további makroökonómiai mutatók tekintetében az infláció láthatóan egyelőre Magyarországon a legmagasabb - Cseh- és Lengyelország a 4-6 évvel ezelőtti 10 százalékos szintről mára nulla közelébe szorította le a drágulás ütemét -, míg a minden esetben külön tételként vizsgált társadalmi elöregedés költségvetési kockázatát súlyosnak minősítették Csehországban, (ugyanez a lengyeléknél már "csak" tényszerű, a magyaroknál némi kockázat, míg a Szlovákoknál úgymond relatíve jól előkészített a terep a probléma majdani kezelésére).

Valamennyi túlköltekező újoncra igaz, hogy bár az Európai Bizottság megindította a túlzott költségvetési hiány esetében szükséges eljárást, ám ennek filozófiája esetükben nem a figyelmeztetések - vagy pláne a szankciók -, hanem a mielőbbi kilábalást segítő megoldási javaslatok felől közelít a problémához. A brüsszeli értékelések most az országonkénti ajánlásokkal együtt a pénzügyminiszterek tanácsa elé kerülnek, ahol várhatóan július 5-én nyernek formális státust.