Nyögvenyelősen derítik fel a román csalásokat

Romániának megvannak a megfelelő jogi keretei a pénzügyi csalás és a pénzmosás elleni küzdelem területén, ám a visszaélések kivizsgálása nagyon lassan halad - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ottani képviselője. Graeme Justice, a Nemzeti Befektetési Alap (FNI) nevű pénzügyi konglomerátum összeomlását emelte ki; az IMF-fel 2000-ben kötött megállapodásban Bukarest a felelősök elleni gyors fellépést ígért, ám a nyomozásnak még ma sincs kézzelfogható eredménye - idéz a Ziarul Financiar.

A vizsgálatok lezárásának elhúzódása pedig tartós, kedvezőtlen hatással jár a gazdasági környezetre nézve - figyelmeztetett Justice. A bankrendszer iránti bizalom csökkenése a betétállomány visszaeséséhez vezetett, így a pénzintézeteknek saját nyereségükből, vagy külföldi anyabankjuk forrásaiból kell finanszírozniuk tevékenységüket. Ez hátráltatja a pénzpiac fejlődését, miközben a tőke nem termelékeny befektetésekre való felhasználása a gazdasági növekedést is lassítja. Iustice Kolumbia és a szovjet utódállamok példáját említette, ott a bűncselekményekből származó pénzeket az ingatlanpiacon fektették be, ami az ingatlanárak elszabadulásához vezetett.

Mihai Bogza, a román jegybank alelnöke szerint a csalások kivizsgálásának lassúsága a rendőrök és az ügyészek tapasztalatlanságával, a megvesztegetésekkel és a megfélemlítésekkel magyarázható. (VG)