A gyerekeknek gyűjtünk leginkább

A felnőtt lakosság 38 százaléka rendelkezik pénzpiaci megtakarítással, melyből a legtöbben a gyerekek jövőjére gyűjtenek, majd sorrendben a váratlan kiadások következnek, illetve a nyugdíjas évek - írja a figyelőnet.hu a GfK Piackutató Intézet idei első félévi kutatása alapján.

Az átlagot jóval meghaladó arányban van félretett pénzük a diplomásoknak, havi 140 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőknek és az 50 évesnél idősebbeknek.

Takarékoskodás szempontjából legnagyobb különbség a fogyasztói csoportok között tapasztalhatók. Amíg a tehetősnek számító, vezető pozícióban lévők kétharmadának van megtakarítása, addig ez az arány a lemaradók körében mindössze 25 százalék. Az előbbi csoportba a társadalom 16, utóbbiba 40 százalékát sorolja a GfK.

Életciklus szerint egyik végletet képezik a megállapodott szeniorok, 55 százalékuknak van spórolt pénze, míg másikat a karrierkezdők, 33 százalékos mutatóval. Nemek, foglalkozás, a lakóhely településnagysága vagy régiója szerint viszont alig tér el a megtakarítással rendelkezők aránya.

Jövedelem alapján a választóvonal 100 000 forint. Amelyik háztartásban ennél kevesebb a havi nettó bevétel, ott az átlagosnál kisebb arányban tudnak félre tenni. Ahol viszont nagyobb, ott átlagos vagy azt meghaladó a megtakarítással rendelkezők aránya. A gyerekek jövőjére a megkérdezettek átlagosan 20 százaléka tesz félre. Leginkább a 30-49 évesek - mivel 38 százalékuk adta ezt a választ. Itt a családi állapot és az aktív életkorúak magasabb társadalmi státusza befolyásolja a szándékokat.

A váratlan kiadások (átlagosan 17 százalék) leginkább az idősebbeket motiválják, az alacsony jövedelmű háztartásokban, illetve községekben élőket. A nyugdíjas évek mint gyűjtési cél előkelő helye (átlagosan 11 százalék)az 50 éves és idősebb korosztály magas mutatóinak eredménye. Még nyilvánvalóbb az életkor szerepe a temetésre vagy sírkőre gyűjtők körében, akik szinte kizárólag 50 évesnél idősebbek. (fn)