A tagság erősítette a bizalmat
Uniós csatlakozásunk nyomán érzékelhetően megnőtt a külföldi - főként európai uniós - kis- és középvállalkozások befektetői érdeklődése Magyarország iránt, legalábbis ez a tapasztalata a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési közhasznú társaságnak. Mint Spányik Péter megbízott vezérigazgató a Világgazdaságnak elmondta: ez igaz mind a vállalatfelvásárlásra, mind vegyesvállalatok létesítésére, zöldmezős beruházásokra. S igaz mind a kisvállalatokra, mind pedig a közepesekre. Bár, mutatott rá, ezek - erejükből, lehetőségükből fakadóan - eltérően "viselkednek".
A közepes cégek rendületlenül jönnek, mondta Spányik, példaként említve, hogy csak az elmúlt szűk két hétben két újabb regionális központ létesítésére vonatkozó projekt tervével keresték fel az ITDH-t. A két érdeklődő cég nem csak Magyarországon keresi a lehetséges helyszínt - tette hozzá. Részleteket - a tárgyalásokra való tekintettel - nem kívánt elárulni, csupán anynyit mondott, hogy pénzügyi, könyvelői jellegű szolgáltató központokról lenne szó, mintegy 200-200 fős munkahelyteremtést eredményezve. Az egyik befektető számára az tűnik most a legfontosabbnak, hogy talál-e megfelelően szakképzett, nyelveket beszélő munkaerőt, a másik azonban vélhetően a kínált állami támogatás alapján hoz majd döntést - világított rá az ITDH megbízott vezérigazgatója a befektetők döntésében szerepet játszó eltérő motivációkra.
A külföldi kisvállalatok némileg másként viselkednek, de azok is rendületlenül jönnek - számolt be tapasztalatairól. Május óta például tizenöt osztrák és német kisvállalat hajtott végre magyar vállalatfelvásárlást, illetve létesített partnerséget magyar céggel. Ám ezen vállalati kör reprezentánsai általában viszonylag tőkeszegények, s ugyan szintén a költségmegtakarítás a céljuk, de kis méretük miatt kisebb befektetéseket hajtanak végre, s hosszabb átfutási idővel. Gyakran magyar vállalatokat vásárolnának fel, például olyat, amelynek piacképes terméke van, de tőkehiány miatt nem tud fejlődni. Ilyenkor a befektető tőkeinjekcióval járul hozzá a felfutáshoz. Van példa zöldmezős beruházásra is, ilyet leginkább beszállítók hajtanak végre.
Igen színes a paletta, ám anynyi megállapítható, hogy elsősorban német, osztrák, illetve spanyol, olasz és francia kkv-k érdeklődnek magyarországi invesztíciók iránt. Ágazati bontásban főként az elektronika, a gép-, a szerszámipar, a gépi feldolgozóipar tűnik népszerűnek, s természetesen a szolgáltató központok létesítése. Ezek a projektek általában viszonylag kisebb befektetést feltételeznek, legfeljebb egymillió eurósat. A regionális szolgáltató központok kivételével általában 5-10, de ötvennél nem több munkahelyet teremtenek.
Mindenesetre a partnereket kereső külföldi kkv-k számára segítség lesz az az adatbázis, amelyet az ITDH hoz létre. Ez a magyarországi eladósorban lévő vállalatokat, illetve azokat a cégeket tartalmazza, amelyek készek külföldi partnerrel együttműködni. Az adatbázis szektorális alapon készül az ITDH regionális irodáinak felmérése alapján, de olyan lesz, amely - érdeklődés esetén - mélyebb elemzéseket is kínál az adott cégről, mondta el lapunknak Spányik Péter.
