Egyeztetett csapatkivonás
Washington jó előre letárgyalta a német szövetségi kormánnyal a Bush elnök által hétfőn bejelentett amerikai csapatkivonási tervet - közölte Gerhard Schröder kancellár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy szó sincs valamiféle "büntetésről", hiszen sokkal előbb kezdődtek meg a tárgyalások a csapatok hazarendeléséről, semhogy az iraki háború lehetősége és a vele kapcsolatos német-amerikai külpolitikai nézeteltérés felmerült volna.
A tíz évre szóló csapatkivonási terv világszerte 60-70 ezer, Németországban 30 ezer amerikai katonát érint; itt a Wiesbadenben állomásozó első páncéloshadosztályról és a würzburgi első gyalogoshadosztály teljes állományáról van szó. A Verdi szolgáltatóipari szakszervezet első becslése szerint a kivonulás miatt a kijelölt térségekben több tízezer munkahely fog megszűnni: kevesebb alkalmazottra lesz szükség a helyi gáz-, villany- és vízszolgáltató társaságoknál, bezárnak az amerikai iskolák, a helyőrségekre épülő szabadidőközpontok és a speciális igényeket kielégítő Wal-Mart áruházak és Starbuck kávézók, csökken az egyéb üzletek, éttermek, ír kocsmák, önkiszolgálók forgalma.
Nem utolsósorban érzékenyen csökken majd az ingatlanok értéke. Jelenleg a Financial Times Deutschland adatai szerint 73 ezer amerikai katona és mintegy százezer családtag, polgári alkalmazott tartózkodik Németországban. Schröder szerint a tervezett kivonás után is Németországban marad a legtöbb amerikai katona Európában. John Kerry demokrata elnökjelölt kijelentette: ellenzi a csapatkivonásokat, mert azok Európa biztonságának és a szövetségesi kapcsolatrendszernek is ártanak.
Edmund Stoiber, a kivonás által legérzékenyebben érintett Bajorország miniszterelnöke nyomban felszólította a szövetségi kormányt, hogy dolgozzon ki országos konverziós tervet a nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok megsegítésére. A kancellár azonban úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi kormánynak nem áll módjában anyagilag segíteni a helyhatóságokat, a kompenzáció a tartományok hatáskörébe tartozik.
