Első európai klónengedély
Engedélyt adott emberi embriók klónozására gyógyászati célból a newcastle-i egyetem nemzetközi élettudományi központjának a brit Humán Termékenységi és Embriológiai Hatóság (HFEA). Az Egyesült Királyság szigorú szabályozása biztosíték rá, hogy nem kell attól félni, miszerint ezt a fajta kutatást reproduktív klónozásra használják fel - jelentette ki Stephen Minger, a londoni King's College amerikai sejtkutatója. Európában ez az első engedély gyógyászati klónozásra - emlékeztet a Financial Times.
A kutatás célja olyan szövetek kitenyésztése őssejtekből, amelyet a beteg szervezetébe lehet ültetni, anélkül, hogy az immunrendszer azt kivetné. Dél-koreai tudósok ugyan közölték, hogy előállítottak már klónozott őssejteket, de nem tudták bizonyítani, hogy specializálódásra képes vonalat nyertek.
A klónozás első lépéseként a donor bőrének sejtjéből kiveszik a sejtmagot, és azt beültetik egy megtermékenyítetlen petesejtbe, amelynek saját genetikai anyagát eltávolították. Ezután a petesejtet embrióvá növekedésre serkentik. Amikor még gombostűfejnél kisebb, olyan őssejtet vesznek ki belőle, amely még bármely más funkció betöltésére képes sejtté fejlődhet.
A kutatók a cukorbaj, az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyításának lehetőségét várják a klónozott szerv átültetésétől. A klinikai kipróbálásig azonban még legalább ötéves laboratóriumi kísérletekre van szükség. Alastair Balls, a newcastle-i központ gazdasági vezetője szerint 10-20 millió font sterlingre és 15-20 kutatóra van szükség öt éven át ahhoz, hogy intézménye megtartsa versenyelőnyét.
