EU-források az élhetőbb Magyarországért

Egészségesebb társadalom, versenyképes gazdaság, felzárkózó vidék, dinamikus településrendszer - ezek a céljai a 2007-2013 közötti fejlesztési időszaknak, amelyre Magyarország több mint 24 millió euró uniós forrást hívhat majd le - állítja Veress József, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezető főtanácsadója. Vagyis a következő uniós költségvetési periódusban naponta 4 milliárd forintnyi fejlesztést tudunk majd megvalósítani - mondta.

A források igénybevételéhez olyan országos középtávú fejlesztési tervet kell készíteni, amely figyelembe veszi az Európai Unió prioritásait és a hazai gazdaság és társadalom igényeit. A második fejlesztési terv (NFT 2) kormányzati ciklusokon átívelő és konszenzuson nyugvó célrendszert követ, képes a jelenleg egymástól független (közösségi és hazai) fejlesztési elképzeléseket, programokat összehangolni.

A következő időszak fejlesztési terve - a közösségi kohéziós politikával összhangban - négy alapvető stratégiai pilléren nyugszik. Az első a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom elvének érvényesülése. Ez a pillér magában foglalja az ország egészének, illetve egyes térségeinek gazdasági felzárkózását. A társadalmi és gazdasági kohézió célját a versenyképesség javításán, a tudásvezérelt és megújuló társadalom megerősítésén és a fenntartható fejlődés elvének érvényesítésén keresztül kívánjuk elérni. A második pillér az ország versenyképességének javítása. Ez elsősorban a gazdasági versenyképességet megalapozó kutatás-fejlesztésre, innovációra, az információtechnológia széles körű alkalmazására terjed ki. Emellett hangsúlyt kapnak a versenyképességet befolyásoló olyan területek is, mint a hatékony közigazgatás, a jog- és belbiztonság, az egészség vagy a települési környezet.

A fejlesztési terv része lesz a tudásvezérelt és megújuló társadalom megerősítése is. Itt az egész életen át tartó tanulás stratégiájába illeszkedően a képzésnek és oktatásnak a gazdaság igényeit szem előtt tartó, koordinált fejlesztését, a foglalkoztatás bővítését, a tudomány, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az információs társadalom emberi erőforrásokkal kapcsolatos feltételeinek kialakítása kerül előtérbe. Az utolsó pillér a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése, amely kiterjed a környezeti, szociális és gazdasági vonatkozásokra, különös tekintettel az élhető környezet megteremtésére, a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodásra, a gazdasági fejlődés fenntarthatóságának kritériumaira, az üzembe helyezett

fejlesztések működtetésének fenntarthatóságára, a leromlott urbanizált, illetve a falvakban élők életesélyeinek komplex, integrált javítására. Ezek a fejlesztések mind azt szolgálják, hogy élhetőbb Magyarország jöjjön létre, ahol nyugodtabb az élet - összegezte a célokat Veress József.