Fél százalékkal csökkent a jegybanki alapkamat: 11% holnaptól
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén a jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentését határozta el, így az alapkamat holnaptól már csak 11 százalék. Az indoklás szerint "a globális és regionális pénzügyi piacokon az utóbbi hónapokban kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek hatására nőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Másrészt a hazai infláció az elmúlt hónapokban túljutott a tetőpontján, a növekedés szerkezete pedig a belföldi keresleti nyomás szempontjából kedvezőbb a tavalyinál. A Tanács e tendenciák mértékét és következményeit mérlegelve döntött úgy, hogy - folytatva eddigi óvatos kamatpolitikáját - 50 bázisponttal csökkenti a jegybanki alapkamatot."
Az idei inflációra vonatkozó legfrissebb jegybanki előrejelzés szerint a pénzromlás folyamatosan csökkenni fog az év végéig, így "2004. decemberére az áremelkedés mértéke 6% körüli szintre csökken, a változatlan adótartalmú árindex pedig ennél jóval alacsonyabb lesz. Az előrejelzés részleteit megismerve a Monetáris Tanács indokoltnak látja az óvatos kamatpolitika folytatását. A továbbra is fennálló inflációs kockázatokat leginkább egy mértéktartó jövő évi bérmegállapodás és a költségvetési konszolidáció következetes véghezvitele csökkentheti."
Az MNB úgy látja, hogy "az állami szektorban a jövő évi költségvetés előkészítése kapcsán meghirdetett szigorú bér- és létszámpolitika elősegítheti az infláció csökkenését. A Tanács rendkívül fontosnak tartja, hogy a jövő évi bérekről folytatandó tárgyalások keretében a partnerek ne az idei - átmeneti tényezők által megemelt - áremelkedéshez igazodjanak, hanem az infláció várható csökkenéséből induljanak ki, s ennek megfelelően visszafogott bérnövekedésben állapodjanak meg 2005-re. A 2005. végi 4%-os inflációs céllal összhangban álló, és kellő támogatást élvező bérmegállapodás a jövő évi inflációs cél elérésének az egyik legfontosabb feltétele."
"A növekedés szerkezetében is kedvező irányú változások figyelhetők meg: az államháztartás jelentős keresletszűkítést hajt végre, a lakosság megtakarítási hajlandósága pedig a korábbi alacsony szintről lassú emelkedésbe kezd. A gazdasági növekedés idei gyorsulása mögött elsősorban a beruházások és az export erőteljes bővülése áll, míg a lakossági fogyasztás a korábbi évek fenntarthatatlan dinamikája után 2004-ben csak mérsékelten nő.
Az MNB legfrissebb reálgazdasági előrejelzése szerint 2004-ben várhatóan csak enyhén csökken a külső egyensúlytalanság mértéke. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy továbbra is számottevő kockázatokat hordoz a külső egyensúly alakulása és annak piaci megítélése. A kedvező gazdasági konjunktúra miatt gyorsan élénkülő beruházási tevékenység megnövelte a vállalatok finanszírozási igényét, ami a háztartások növekvő pénzügyi megtakarítása és a költségvetési politika keresletcsökkentő hatása ellenére is a korábban vártnál magasabb folyó fizetési mérleg hiányt okozhat 2004-ben és 2005-ben. Ahhoz, hogy a vállalati szektor ki tudja használni az élénkülő európai konjunktúrából származó lehetőségeket, az államháztartási hiány további mérséklése és a lakossági megtakarítások növekedése szükséges."
Mindennek ellenére a jegybank nem bízik az idei évre megcélzott 4,6 százalékos deficit elérésében, annál magasabb hiány is elképzelhető.
"Összességében a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a kamatcsökkentést követően kialakuló monetáris kondíciók kellő mértékű költségvetési szigor és visszafogott jövő évi béralakulás mellett elegendőek ahhoz, hogy teljesüljön a 2005. decemberi 4 százalékos inflációs cél. A továbbra is meglévő egyensúlyi kockázatok az eddigi óvatos monetáris politika folytatását teszik szükségessé." (mnb)
