Foltozásra szorul a világháló

Az Európai Unió tagállamai 2002 júniusában fogadták el az eEurope 2005 akciótervet, melynek egyik fő célja, hogy mindenki számára megteremtse a lehetőséget a beilleszkedésre az információs társadalomba. A célkitűzés megvalósításának talán legfontosabb eszköze az internetelérés lehető legteljesebb körű biztosítása. Az eEurope 2005 akciótervben az internetelterjedtség és -használat terén megfogalmazott célok megvalósításában Hollandia, Dánia és Svédország érték el a legjobb eredményeket - derül ki a német SAP, a világ vezető vállalatirányítási rendszer szállítójának megrendelésére készült tanulmányból. A felmérésben szereplő országokat az internet elterjedtsége, a modern online közösségi szolgáltatások megvalósítása, az elektronikus üzleteléshez szükséges környezet megteremtése, az informatikai infrastruktúra biztonsága és a szélessávú világhálós elérések aránya alapján hasonlították össze. Ezen mutatók alapján készült el az eEurope 2005 index, amely felkészültségük alapján négy csoportra osztotta a megvizsgált országokat: az informatikai szektor fejlettségét tekintve világszinten is vezető, az eEurope terv céljait teljesítő, azokat részben megvalósító és a még jelentős fejlődést igénylők. A felmérést készítő Insead nemzetközi üzleti iskola kutatói három szempont - egyéni felhasználók, vállalkozások internetelérése és -használata, illetve az internetelérés költségei - alapján vizsgálták meg, hogy a jelenlegi 25 uniós tagállam és három tagjelölt (Törökország, Románia, Bulgária) milyen eredményeket ért el az internetelterjedtségben és -használatban.

A legfejlettebb országokat tartalmazó csoportba kizárólag észak- és nyugat-európai országok tartoznak. A közösséghez májusban csatlakozottak közül Észtország van a legkedvezőbb helyzetben ezen a téren, az új tagok között Szlovénia és Ciprus követik a balti államot. Magyarország a többi kategóriához képest előkelőbb pozíciót ért el az internetelérés és -használat terén, 21. a közösség országai között, megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát és mindhárom, a tanulmányban szereplő tagjelöltet. Ezzel az eredménnyel Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek részben már teljesítették az eEurope 2005 internetelterjedtségre és -használatra vonatkozó célkitűzéseit. Meglepő módon a viszonylag magas internetpenetrációval büszkélkedő Litvánia és Lettország csak a negyedik kategóriába került, ami elsősorban az internetelérés magas költségeinek tudható be.

Az Európai Unióhoz május elsején csatlakozott országok egy részében még rendkívül nagy a lemaradás az internetpenetráció terén a közösség átlagához képest. Ha ezek az államok meg akarnak felelni az EU elvárásainak az információs társadalom építése terén, elengedhetetlen, hogy jelentős fejlesztéseket hajtsanak végre. A tanulmány szerzői szerint a leggyorsabb és leggazdaságosabb megoldás az lenne, ha a vezetékes szolgáltatók már létező hálózatát alakítanák át az igényeknek megfelelően. Ehhez azonban komoly befektetések szükségesek, amelyeket csak részben lehet magánerőből, a vezetékes szolgáltatók közreműködésével finanszírozni.

Problémát okozhat, hogy az új tagok egy részében a távközlési piacot túlszabályozzák, ami versenykorlátozó tényező, és egyértelműen a beruházások ellen hat. Az internetelterjedtség azokban a posztkommunista országokban érte el a legmagasabb szintet, ahol a legkorábban és a legteljesebben megtörtént a piac felszabadítása, mint például Észtországban és Szlovéniában.