Gazdálkodás romló feltételekkel

Mintegy 2700 milliárd forinttal gazdálkodott tavaly az önkormányzati szféra. A helyhatóságok mérlegben kimutatott vagyona meghaladta a 9200 milliárdot, szemben az előző évi 6400 milliárddal. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint ennek az a fő oka, hogy nyilvántartásba vették a korábban nem vagy érték nélkül nyilvántartott ingatlanokat. Az önkormányzati feladatokat 42 ezer köztisztviselő és 421 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott látta el.

Az ÁSZ tavaly 350 helyhatóság gazdálkodását ellenőrizte, a vizsgált önkormányzatok rendelkeztek a teljes önkormányzati vagyon 45,3 százalékával, és teljesítették az öszszes kiadás 33,7 százalékát. A helyhatóságok kétharmadának a jogszabályi előírás ellenére nem volt hosszabb időtávra szóló gazdasági programja. A mulasztásban szerepet játszott, hogy a program tartalmára, elkészítési határidejére, időtartamára vonatkozóan nincs kötelező előírás vagy módszertani ajánlás. Gazdasági program hiányában az önkormányzatok 68 százalékánál a döntéseket nem a hosszabb távú tervben megfogalmazott célkitűzések figyelembevételével, hanem az adott időpontban ismert szükségletek és lehetőségek számbavételével hozták meg.

Minden ötödik önkormányzatnál a polgármester a törvényben rögzített határidő után terjesztette elő a költségvetésirendelet-tervezetet. A többség megsértette a költségvetési előterjesztések szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat. Az év során a helyhatóságok 46 százaléka nem a jóváhagyott büdzsén belül gazdálkodott, a módosításokról nem, vagy csak utólag határoztak.

Az önkormányzatok forrásai között a 2002. évhez képest csaknem 152 milliárd forinttal, 490 milliárdra nőtt a kötelezettségállomány. Az eladósodás, s ezen belül is a rövid lejáratú kötelezettségek dinamikus növekedése kedvezőtlen folyamatot tükröz: az önkormányzatok csak növekvő külső források bevonásával tudják közszolgálati feladataikat ellátni. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál a vizsgált önkormányzatok 41 százaléka túllépte a felső korlátot. Az országos adatokból számított likviditási mutatók alakulása a helyhatóságok pénzügyi helyzetének folyamatos romlását jelzi.

Az ellenőrzött önkormányzatok 47 százaléka működésiforrás-hiányos volt. Ebben elsősorban a kedvezőtlen adottságok, a túlzott mértékű kötelezettségvállalások és önként vállalt feladatok, s az intézményi kapacitás alacsony kihasználtsága, a feladatellátás célszerűtlen szervezeti struktúrája játszott szerepet. Az egyensúly megteremtése érdekében a helyhatóságok visszafogták kiadásaikat, takarékossági intézkedéseket vezettek be, mégis az önkormányzatok 40 százalékának kiegészítő állami támogatást kellett folyósítani számukra.

Az önkormányzatok 77,5 százaléka nem határolta el kötelező és önként vállalt feladatait. A jogszabályok megfogalmazásai sem segítik a feladatok érdemi meghatározását, az igények és pénzügyi lehetőségek figyelembevételével történő rangsorolását. Az ÁSZ évek óta jelzi: az összevont elszámolás nem teszi lehetővé az egyes feladatokhoz kapcsolódó kiadások és bevételek megismerését, ami kellene a különböző szintű tervezéshez s a költségarányos finanszírozási rend kialakításához.

A gazdálkodási fegyelem sorozatos megsértése miatt kilenc önkormányzatnál 24 dolgozó felelősségét vetették fel a számvevők, s bűncselekmény alapos gyanúja miatt három esetben tettek feljelentést.