Harmonizálnák az alkoholadókat

Az észak-európai miniszterelnökök legutóbbi találkozójukon felvetették az alkoholra kivetett adók harmonizálásának szükségességét. Világos, hogy az óriási adókülönbségek torzítják a piacot, és elősegítik a csalást és a csempészetet. Ennek ellenére a tagállamok megegyezése nélkül lehetetlen mindezen változtatni - idézi az EUobserver Frits Bolkesteint. A belső piaci biztos emlékeztetett, hogy az EU-ban az adók harmonizációjához teljes konszenzusra van szükség. Ez pedig a jelenlegi körülmények között nem tűnik valószínűnek.

Az északi országok vezetőiben azért fogalmazódott meg az adók harmonizációjának kérdése, mert az utóbbi időben jelentősen megélénkült az alkoholturizmus. Ennek oka elsősorban az egyes országok árai közti különbségeknek köszönhető. Észtországban például 5-6 euróért lehet megvenni azokat a szeszes italokat, amelyeket a szomszédos Finnországban 20 euróért - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból. De kétszeresek a különbségek a német és a dán alkoholárak között is.

A nagymértékű különbségek az adók eltérő mértékéből adódnak. Az északi országok ugyanis úgy szorították vissza az alkoholfogyasztást az elmúlt évek során, hogy növelték az adókat. Ennek köszönhetően javult a lakosság egészségi állapota, ami kedvező hatással volt a költségvetésre is. Izlandon egy év alatt mindössze 4,41 liter tiszta alkoholt fogyaszt egy polgár, míg a luxemburgiak fogyasztása 14,47 liter évente.

A holland soros elnökség sem tartja fontos ügynek az alkoholra kivetett adók harmonizációját. William Lelieveldt pénzügyminiszter szerint az ügy nem okoz komolyabb problémát, és az adóverseny egyébként is jót tesz a belső piacnak. Az elmúlt időszakban valóban történt is elmozdulás. A dán kormány például tavaly októberben a német átlagra csökkentette az alkoholra kivetett adókat. Svédország jövő év elejétől mérsékelné az adókat 40 százalékkal. Észtország taggá válásával a Finnországra nehezedő nyomás is megnőtt, ezért ott az idén márciusban harmadával csökkentek az adók. Ez azonban a jövedékiadó-bevételek 12 százalékos mérsékléséhez vezetett, miközben a fogyasztás 10-15 százalékkal emelkedett. Meg is bánták a csökkentést, de most úgy tűnik, Tallinn segítő kezet nyújt, és 2005-től 15-20 százalékkal megemeli az adókat.