Jobb közlekedésre várva
Veresegyház a kilencvenes évek eleje óta vonzó terepe a beruházásoknak, nemcsak a hazai cégek, de a multik körében is. Az utánfutóalvázakat gyártó hazai Volán Sped mellett jelentős fehérneműgyártó kapacitást telepített ide a német érdekeltségű Mey Hungária Kft., elektronikai termékek külkereskedelmével foglalkozik a szlovák Klugel Exim Kft., tablettagyártással a francia Sanofi, és repülőgép-alkatrészek javításával a General Electric. A tervek szerint ide telepítené több milliárd forintos beruházás keretében gyártókapacitását egy jelentős nemzetközi elektronikai cég, de szó van arról is, hogy - szintén több milliárdért - gyógyszálló épülne a településen. A beruházások részletei még nem publikusak, de mindkét esetben előrehaladott tárgyalások folynak a reménybeli befektetőkkel.
Az uniós pályázatokon Veresegyház nem indul előnyökkel, mivel nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. Ennek ellenére a PHARE Orpheus programjának keretében most nyertünk el 3,5 milliárd forintnyi uniós támogatást egy 2400 négyzetméter alapterületű közösségi létesítmény felépítésére. Az épületen belül ugyanakkor kialakítanánk egy kereskedelmi és egy szolgáltatóegységet is. A régi iskola átépítését szintén uniós pénzek felhasználásával szeretné megoldani az önkormányzat: a tervek szerint másfél milliárd forintos beruházáshoz mintegy tízszázalékos önrészt kellene a településnek előteremtenie. A pályázat most áll előkészítés alatt.
Veresegyház egyik legégetőbb gondja a településen átzúduló hatalmas gépjárműforgalom. A Gödöllő és Vác közötti forgalomelterelés lehetőségének biztosításához mihamarabb szükség lenne az M3-ast az A2-es úttal összekötő elkerülő út megépítésére a mogyoródi csomóponttól. Ha a tíz kilométeres teljes útból 2006-2007-re elkészülhetne a mogyoródi csatlakozástól a csomádiig tartó öt kilométeres rész, a település már azzal elégedett lenne. A MÁV ajánlata alapján akár már ősztől beindulhatna a gyorsított elővárosi közlekedés Veresegyház és Budapest között. Most a vonatok a távot mintegy egy óra alatt teszik meg, ám ha a két végállomáson kívül csak Fóton és Újpesten állnának meg az elővárosi szerelvények, akkor a járat ideje akár harminc percre is lecsökkenhetne. Jelenleg mintegy két-háromezer veresegyházi lakos ingázik naponta Budapestre és vissza, a négy pár délelőtti és az ugyanennyi délutáni járattal, tehát legalább ennyi ember utazása válna könnyebbé.
A település idei költségvetését 3,6 milliárd forintra tervezi. Tavaly az önkormányzat majdnem a duplájából gazdálkodott: a bevételi oldalon olyan jelentős tételek szerepeltek, mint az iskolaépítésre felvett 500 millió forintos hitel, az önkormányzati ingatlanok értékesítéséből befolyó megközelítőleg egymilliárd forint, az állami költségvetésből normatív támogatás formájában befolyó 800 millió forint, valamint a félmilliárdos saját adóbevétel. Veresegyház komoly intézményfenntartó: az oktatási és szociális létesítmények üzemeltetésére, működtetésére tavaly 1,2 milliárd forintot fordított. A település büdzséjét az elmúlt öt évben komolyan megterhelte 35 kilométernyi út és a kommunális hálózat felújítása, erre összesen hárommilliárd forintot költött az önkormányzat.
Veresegyház egy hozzávetőlegesen 30 ezer lélekszámú régió regionális központja. Olyan települések tartoznak ide, mint Szada, Erdőkertes, Vácegres, Galgamácsa, Galgagyörk, Váchartyán, Vácrátót, Őrbottyán, valamint Csomád. A településen élők Veresegyházra járnak be többek között építéshatósági, illetve okmányokkal kapcsolatos ügyeik intézésére. A település lélekszáma egyébként évente öt-hatszáz fővel gyarapszik - zömük budapesti kiköltöző -, de azt még megbecsülni sem lehet, vajon hányan nem jelentkeznek be, adóelkerülési célzattal.
