Kapcsolatok az olimpián túl is

Uniós csatlakozásunktól Görögország számára immár Magyarország a legközelebbi EU-tagország szárazföldön. Emellett a két ország gazdaságilag kiegészíti egymást: a magyar ipar exportorientált, Görögország pedig (12 milliárd eurós kivitel mellett) 40 milliárd eurós importot bonyolít. Évente 300-400 magyar vállalat bonyolítja az exportot Görögországba, többségük kkv. Kedvező az is, hogy a magyar kivitel összetétele korszerű, a gépek és a feldolgozott termékek aránya meghaladja a 90 százalékot.

Magyar szempontból szerencsés, hogy konjunktúra alakult ki importoldalon Görögországban, s ennek részeként jelentős infrastrukturális fejlesztések is zajlanak - részben az olimpiának köszönhetően. Így tavaly a magyar export rekordméretűre bővült, közel 153 millió eurós volt, s külön jó hír, hogy mintegy 88 millió euróra duzzadt a magyar aktívum. Az exportban vannak olyan tételek, amelyek konkrétan az olimpiához köthető üzletek közé sorolandóak - ilyenek a vasúti kocsik felújítása és új vasúti kocsik - több tíz millió euróra rúgó - értékesítése a görög államvasút számára, vagy stadionok borításához használt gumitermékexport; hűtőgépek, -berendezések szállítása szállodafelújításokhoz; autóbusz-eladások; sporteszközök, eredményjelzők kiszállítása. De az ITDH athéni kereskedelmi szolgálati irodájának tapasztalatai szerint a magyar élelmiszerexport is bővült az utóbbi időben. Az irodavezető, Szatmári János leszögezte: a cél az, hogy a mostani olimpiai konjunktúra idején bekerülő magyar termékek megvessék a lábukat a piacon.

Görögország - már az olimpiai láz előtti időszakban beindult folyamatoknak köszönhetően - egyébként is fokozódó jelentőséggel bír a magyar gazdaság számára.

Az ide irányuló magyar export az elmúlt öt évben megduplázódott. Miután évek óta növekvő aktívum gyűlik össze a relációban, a görög piac nemcsak a magyar exportáló vállalatok, hanem a hazai kereskedelmi és fizetési mérleg - no meg a foglalkoztatottság - szempontjából is fontos. A magyar export 90 százaléka feldolgozott ipari termék. Mindezekkel a mutatókkal Görögország jól illeszkedik abba a külgazdasági stratégiába, amely Délkelet-Európa országait hoszszú távon is Magyarország fontos, devizakitermelő exportpiacainak tekinti.

Nem csak a kereskedelmi, a tőkekapcsolatok terén is fontos viszonylat a görög. A magyarországi görög tőkebefektetések értéke eléri az 500 millió dollárt, ami az ország méretéhez és gazdasági erejéhez mérve igen jelentős összeg. Ráadásul vannak olyan gazdasági ágazatok Magyarországon - a papíripar és az üdítőital-gyártás -, amelyben meghatározó szerepet játszik a görög tőke.

A legnagyobb görög befektető jelenleg az athéni székhelyű Coca-Cola Hellenic Bottling Company, amely a Coca-Cola Beverages Kft. dunaharaszti céget előző tulajdonosától 100 százalékban kivásárolta. (Az athéni anyacég, amely a Hellenic Bottling Company SA és a Coca-Cola Beverages Plc. fúziójával jött létre huszonhat országban, köztük Ausztriában, Lengyelországban, Írországban és Szlovákiában tulajdonosa a helyi Coca-Cola-üzemnek.) A magyar cégbe a Coca-Cola HBC és elődje több mint 300 millió dollárt fektetett be. Ugyancsak görög tulajdonú az Arvantisz család százszázalékos tulajdonában levő Olympos Top Kft. (Nyárlőrinc) is több milliárd forint értékben gyárt gyümölcslét és üdítőitalt évente, amelynek egy részét exportálja.

A másik kiemelt ágazat, ahova a görög befektetések koncentrálódnak a papíripar. A Zeritisz csoport a privatizáció révén vásárolta meg a Piszkei Papírgyárat, majd megszerezte a Szentendrei Papírgyárat, és tulajdonosi részt szerzett a Budafoki Papírgyárban is. Összes befektetései meghaladják a 60 millió dollárt. A Piszkei Papírgyár nyerte el a McDonald's cégtől Közép-Európában a teljes papíráru-szállítást a McDonald's éttermek felé.

A nagyobb befektetések mellett számos kisebb termelő-, illetve kereskedőcég is beruházott már Magyarországon.