Ordító a különbség aközött, amit a kormány és amit a tiszás baloldali megszorítócsomag kínál a kkv-knak
Majdnem tucatnyi adó- és bürokráciacsökkentő intézkedés az egyik oldalon, majdnem fél tucat adóemelési lépés a másikon – röviden így foglalható össze az a két csomag, amely főként a kisebb hazai vállalkozásokat érintő szabályokról szól, és az utóbbi hetekben vált ismertté. Az előbbit – a kamarával közösen – a kormány állította össze, az utóbbit abban a baloldali megszorítócsomag tartalmazza, amely a Tisza Pártnak készült. Cikkünkben röviden bemutatjuk mindkettő intézkedéseit és azok hatását.
Az Országgyűlés november közepén fogadta el a kormány 11 pontból álló adó- és bürokráciacsökkentő programját. A javaslat legfontosabb pontjai:
- Az alanyi áfamentesség értékhatárának fokozatos növelése: 2026-ban 20 millió, majd 22, később 24 millió forint lesz.
- Emelik az átalányadózók általános költséghányadát, először 45 százalékra, majd 50 százalékra.
- A főállású egyéni vállalkozóknál csökkentik a szochoalapot.
- Kiszélesítik a kisvállalati adóra jogosultak körét.
A számítások szerint 230-240 ezer magyar vállalkozót érhet el a megszavazott csomag, amit a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen alakított ki, és részletesen itt érhető el.
A hatások kapcsán megemlíthető, hogy az alanyi mentesség határának emelése főként az építőipart, a kereskedelmet és a tanárokat érinti. Az átalányadózóknál végbemenő változás 110 ezer szereplőnek segít. A szocho alapjának egységessé tétele 140 ezer egyéni vállalkozónak csökkenti az adófizetési kötelezettségét, a kiva szabályainak módosítása pedig 3000-5000 vállalkozó előtt nyithatja meg az adónem kapuját.
Ez van a baloldali megszorítócsomagban
A Tisza Pártnak készült és a hét elejétől a maga teljességében már az interneten is elérhető baloldali megszorítócsomag ellenben éppen ellenkezőleg, szűkre zárná a kiva kapuját, több más adónemét pedig teljesen becsukná.
Miközben a kivát lényegében kiüresítené, a javaslat tulajdonképpen megszüntetné a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát, ami több tízezer vállalkozót érintene: fodrászokat, kozmetikusokat, szerelőket, taxisokat, fotósokat, edzőket, masszőröket.
A változtatás a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint tömeges bezárásokat okozhatna.
A kata mellett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak, az ekhónak is búcsút inthetne minden érintett, aminek következtében az alkotók, a sportolók, a médiaszakemberek és az előadóművészek nettó bevétele jelentősen csökkenne. A mindennapokban ez azt jelentené, hogy sokan kénytelenek lennének felhagyni a hivatásukkal vagy szüneteltetni a tevékenységüket.
A csomag egyik legsúlyosabb eleme a plusz 14 százalékos új munkáltatói teher, amelyet minden vállalkozásra kivetnének öt új kötelező járulék formájában. Ez térdre kényszeríthetné azokat a mikrovállalkozásokat, amelyek egy-két embert foglalkoztatnak, különösen a szolgáltató szektorban, ahol a bevétel jelentős részét a bérköltség viszi el.
Mindehhez jönne még a tervbe vett, magas adókulcsokat tartalmazó progresszív szja-rendszer be-, illetve visszavezetése, hiszen 2010 előtt nagyon hasonló adószabályok éltek idehaza. Ez tovább növelné a magasabb bevételű egyéni vállalkozók terheit.
S lehet még folytatni, ugyanis, mint arról beszámoltunk, a tiszás javaslat évente mintegy 3700 milliárd forinttal növelné a vállalkozásokra rakódó adóterheket.
