Kedvenc munkahely: Írország
Az új tagállamokból csaknem 23 ezren kértek közszolgáltatások igénybevételére jogosító személyi számot (PPS) 2004. május 1. óta. Az egyben azt is mutatja, hogy drámai - hozzávetőleg tízszeres - növekedés következett be az innen érkező munkavállalók számában az EU kibővítése óta. A legtöbben (10 854 fő) Lengyelországból igényelték a regisztrálást, Magyarországról 665 kérelmezőt említ a The Irish Times.
Vagyis nem igazolódtak be azok a fenyegető jóslatok, hogy majd tömegesen árad a munkaerő az új tagállamokból az EU régebbi országaiba - véli Bobok György magyar gazdasági attasé.
Bobok György szerint kifejezetten szerény az érdeklődés a magyarok részéről, pedig a fellendülésnek köszönhetően még mindig munkaerőhiánnyal küzd az ír gazdaság. A dublini szociális és családügyi minisztérium adatai közt lengyelek nagy száma volt látható. Nagy feltűnést keltett viszont a litvánok (4786 fő) és a lettek (2305), továbbá a Szlovákiából (2102) és a Csehországból (1433) regisztráltak száma. A magyarok az észtek (686) mögött a hetedik helyen állnak a 2004. május-július között regisztrált 665 fővel.
Mindamellett a PPS-szám kiadása még távolról sem jelenti azt, hogy a regisztráltak személyében valóban új munkavállalók érkeztek Írországba. Lehet, hogy több, korábban is ott dolgozó élt a lehetőséggel, hogy EU-tagként már nem kell munkavállalási engedélyt kérniük, ugyanakkor megkaphatják a széles körű jóléti szolgáltatások igénybevételére jogosító személyi számot.
A kint tartózkodó magyarok zöme hentesként, a vendéglátóiparban, idegenforgalomban dolgozik, átlagos fizetésért. A kiemelten díjazott állásokba kevés külföldi jut be; néhány magyar orvosként, szoftverfejlesztőként vagy ápolónőként tudott elhelyezkedni. A kiérkezők között mind több a frissen végzett fiatal, ők főleg golfpálya-karbantartóként, kertészként vagy konyhán dolgoznak.
