Lassabb dezinflációs folyamat

A jegybank a kissé megemelt idei, illetve jövő évi inflációs előrejelzésével némiképp korrigálta a három hónappal ezelőtti, derűlátó prognózisát. Akkor az idei esztendő végére kilenctized százalékponttal, kereken 6 százalékra csökkentette az éves drágulásra vonatkozó prognózisát, 2005 végére pedig a célsáv közepére, 4 százalékra várta a tizenkét hónapra visszatekintő árindexet. Tegnap ismertetett jelentésükben a szakértők már úgy látják, az idén decemberben 6,1, míg egy év múlva 4,4 százalékos lehet az éves infláció. A korrekciót alapvetően két tényezővel magyarázták: a módosítás felét az olajárak kiugró emelkedése, a másik felét pedig a korábban előre jelzettnél erősebb béremelkedés indokolja.

Ami az előbbit illeti, a többéves rekordmagasságba emelkedő és onnan jelenleg mozdulni nem akaró olajár fokozatos csökkenésére számíthatunk, de ez a korábban feltételezettnél jóval magasabb olajárat jelent 2005-re is.

A béralakulással kapcsolatban a jegybank szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az idén dinamikus gazdasági bővülésre lehet számítani (a májusban várt 3,4 helyett a GDP 3,8 százalékkal nőhet), ami fokozott keresletet teremt, főleg a munkaerő iránt. A hazai ipari teljesítmény oroszlánrészét vállaló feldolgozóiparban azonban a vállalatok szakképzett munkaerő-keresletüket nem tudják kielégíteni a strukturális munkaerőhiány miatt. Ez gyorsabb bér- és árnövekedést okoz, amelynek bizonyítéka, hogy 2003 közepe óta a versenyszféra bérinflációja erőteljesen gyorsul.

Bár az idén a második negyedévben a fogyasztóiár-index fél százalékponttal meghaladta az első három hónap 6,8 százalékos mutatóját, júniusban beindult a dezinfláció, s e tendencia folytatódott júliusban is. Most a jegybank elemzőgárdája 2004 végén és 2005 elején igen markáns, utána azonban mérsékelt dezinflációt prognosztizál. Az idén bekövetkező mérséklődés hátterében jórészt bázishatás áll: a feldolgozatlan élelmiszerek és a hatósági árak tavaly év végi megugrása számottevően csökkenti az éves árindexet. 2005 első negyedében pedig az idén év elején végrehajtott közvetett adóemelések miatti magasabb viszonyítási alap lesz kedvező hatással az egy évre viszszatekintő drágulásra. Azután azonban főként a maginfláció fokozatos lassulása vezeti az indexet, ezen túl a feldolgozatlan élelmiszerek, illetve az üzemanyagok árának mérsékelt növekedése járulhat hozzá a kisebb infláció megvalósulásához.

Járai Zsigmond jegybankelnök a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a korábban előre jelzettnél dinamikusabb gazdasági expanzió oka a külső körülményekben (ezen belül az Európai Unió bátortalan, de mégis érezhető fellendülésében), illetve az erre gyorsan reagáló vállalati beruházásokban keresendők, de a gazdaság továbbra sincs rózsás helyzetben. A fő kockázati tényező mind a külső, mind a belső egyensúly lassú javulása - fogalmazott. Járai kiemelte: a jelenlegi feltételek fennmaradása esetén az idei 4,6 százalékos államháztartási deficitcél nem teljesíthető, ahhoz további intézkedések szükségesek.