Menekül a tőke Oroszországból

Az idén az év végéig várhatóan 8,5 milliárd dollárra emelkedik a nettó tőkekiáramlás Oroszországból - ismerte el German Gref gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter. Összehasonlításul megemlítette, hogy tavaly a kiáramlás 2,9 milliárd dollár volt. A Financial Times által ismertetett álláspontja szerint azonban a jelenlegi mérték sem különösebben jelentős, s a trend 2006-07-re meg is fog fordulni.

A tőkekiáramlás mértékét független megfigyelők azonban riasztónak tartják, s annak jelét látják benne, hogy kezd megmutatkozni a legnagyobb orosz olajvállalat, a Jukosz ellen intézett állami támadás következménye: az, hogy a folyamat árt a gazdaságnak. A Jukosz-ügy miatt megrendült a hazai befektetőknek a tulajdonjogokba vetett bizalma, a külföldieknek meg elment a kedvük az orosz vállalkozásoktól. Az orosz cégek ismét több pénzt tartanak a határokon kívül; kevesebb lesz a beruházás, csökken a gazdasági növekedés - jósolta Philip Poole, a HSBC feltörekvő piaci kutatója. Pedig épp a múlt héten láttak napvilágot olyan jelentések, amelyek szerint az GDP növekedése elérheti a 7,2-7,4 százalékot.

A tőkemenekülés hátterében álló Jukosz-üggyel, a legjobban szervezett és a legátláthatóbban vezetett orosz nagyvállalat tönkretételével Vlagyimir Putyin elnök kormánya nem azt akarja üzenni, hogy kezdődik a visszaállamosítás, hanem azt, hogy a központi hatalom nem hagyható ki a gazdasági játszmákból. Sőt, e játszmákat ezentúl a Kreml irányítja - derül ki a Financial Timesban Arkagyij Osztrovszkij orosz elemző által közölt írásból. Eszerint Putyinék maguk akarják megszabni, hogy milyen külföldi nagyvállalatok mely orosz cégekkel lépjenek kapcsolatba, vagyis hogy ki fektethet be és ki nem Oroszországban. Ezzel a '90-es évek privatizációiban meggazdagodott oligarchák rovására terjesztenék ki az állami ellenőrzést a gazdaság stratégiai ágazatai fölött. A cél eszerint nemcsak a tőkemozgások fölötti ellenőrzés biztosítása, hanem az is, hogy az üzleti élet függővé váljék az állami intézményektől. Ezáltal viszont meg is mutatkoznak az orosz piacgazdaság korlátai.

Moszkva szemlátomást még e korlátok nyilvánvalóvá válása előtt le akarja zárni a Világkereskedelmi Szervezetbe való felvételével összefüggő tárgyalásait úgy, hogy 2006 január-februárjában csatlakozhasson is a szervezethez. Az Interfax egyik múlt heti jelentése szerint az orosz küldöttségek szeptember-október folyamán kívánják lezárni a tárgyalásokat Kínával, Svájccal, Norvégiával, Izlanddal és az USA-val.