Nyilvános vezetői fizetések

Hans Eichel pénzügyminiszter megfenyegette a német vállalatokat, hogy törvényben fogják előírni a vállalati felső vezetők fizetésének nyilvánossá tételét, ha a cégek nem hajlandók eleget tenni az új önkéntes vállalati magatartási kódex előírásainak. Eichel a kormány álláspontját fejtette ki, amikor rosszallásának adott hangot amiatt, hogy a szűkebb tőzsdeindexen, a DAX 30-on szereplő vállalatok közül csak kilenc volt hajlandó eleget tenni a kódexnek.

Horst Köhler szövetségi elnök is úgy foglalt állást, hogy a tőzsdén szereplő nagyvállalatok igazgatótanácsi tagjainak nyilvánosságra kell hozniuk, milyen fizetéseket és egyéb juttatásokat élveznek. Értésre adta azt is, hogy nincsenek ínyére a túlzott költségtérítések.

A vezetői fizetések nyilvánosságának kérdése azt követően került előtérbe, hogy az úgynevezett Hartz-IV reform keretében - tekintettel egyfelől a munkanélküliek magas számára, másfelől a költségvetés szűkös helyzetére - január elsejétől öszszevonják a szociális segélyeket és a munkanélküliségi járandóságokat. A hosszú ideje (12 hónapja) állás nélkül lévőknek csak bizonyos feltételek megléte (saját vagyon értékesítése stb.) esetén folyósítanak segélyt; szigorítják a közvetített munkahelyek visszautasításának lehetőségeit is. Az összevonás csaknem hárommillió szociális segélyezettet és mintegy 840 ezer munkanélküli-segélyen élő embert érint.

A reform elleni tiltakozás jeléül Kelet-Németországban felújították az NDK-idők végére jellemző hétfői tüntetések gyakorlatát. Wolfgang Clement gazdasági miniszter elítélte a tüntetéseket.