Sokba kerül az EU-képviselet
Magyarország 12,2 millió eurós ráfordítással építtetett brüsszeli ingatlanban helyezte el az EU-hoz delegált állandó képviseletét, a közel négyszer nagyobb lélekszámú Lengyelország viszont 8,2 millió eurós költséggel alakította ki a saját, megfelelő intézményét - állítja egy máltai napilap által készített összehasonlító elemzés. Mindkét létesítmény mintegy százfős dolgozói létszám elhelyezésére alkalmas.
A magyarországival nagyjából azonos lélekszámú és egy főre eső GDP-jű Csehország 6 millió euró körüli öszszegért vásárolta meg a saját uniós képviseletét, amelyet otthonról kiküldött munkásokkal újíttatott fel.
Az 5,4 milliós lakosság lélekszámához képest szintén sokba került a szlovák állandó képviselet, amelynek épületét a pozsonyi kormány még 1997-ben vásárolta meg, 6,8 millió eurónak megfelelő öszszegért, és amelyet további 2,9 milliós ráfordítással újítottak fel. A képviseleten jelenleg 65 fő végez munkát. A Times of Malta szerint a kétmilliós lélekszámú Szlovénia 2 millió eurós létesítményre tett szert. A 3,6 milliós népességszámhoz képest viszonylag értékes, 8,7 millió eurós ingatlanban helyezték el a litvánok a saját EU-képviseletüket, az összeg a felújítás és a berendezés költségeit is tartalmazza. Az 1,3 milliós Észtország 2,1 millió eurós ráfordítás árán jutott a brüszszeli állandó képviseletéhez, Lettország pedig az egyetlen a tíz új tagállam közül, amely bérli a szükséges helyiségeket, ahol 45 főt helyezett el. Az egyszeri nagyobb kiadással járó beruházástól való ódzkodásban az is közrejátszhatott, hogy az EU10-ben Lettország a sereghajtó az egy főre jutó GDP (6100 euró) tekintetében, amely alig harmada a ciprusinak.
A nicosiai kormány röviddel ezelőtt vette az épületet, amelyet most újítanak fel, a várható összköltségeket két számjegyűnek, de 21 millió euró alattinak minősítették előzetesen. Ilyen - pontosabban 21,1 milliós - ráfordítással vette meg a mindössze 0,4 milliós lélekszámú Málta a maga brüsszeli állandó képviseletének elhelyezésére szánt ingatlant is. A hír hallatán az ellenzék vizsgálatot kért az ottani számvevőszéktől. A kormány azzal érvelt, hogy hosszabb távon nem érte volna meg a korábbi bérlet fenntartása, az új helyen pedig nem költségvetési intézmények is helyhez juthatnak, például a miniállam légitársasága és turisztikai kirendeltsége.
