Történelmi karnevál augusztusban
II. Ulászló korának Szombathelyét eleveníti fel az idei Savaria történelmi karnevál. Az augusztus 19-22. közötti rendezvénysorozat bruttó 100 millió forintba kerül, amelynek 30 százalékát a város önkormányzata állja. A költségek 35 százalékát pályázati és szponzori pénzekből, további 35 százalékát pedig saját bevételből teremtik elő.
Az 1961-1969 között rendszeresen megtartott Savaria karnevált elevenítetették fel 2000-től Szombathelyen. A rendezvény negyedszázaddal ezelőtt nagy népünnepélynek számított, és az események emléke még ma is sokakban él. A város vezetői és a szervezők ezért döntötek úgy, hogy újra megrendezik a karnevált. A programsorozat tematikája mindig egy-egy jeles szombathelyi személyiséghez, vagy valamilyen fontos helyi momentumhoz kapcsolódik.
Két éve a rendezvény központi alakja a város nagy szülöttje, Szent Márton volt, tavaly pedig a városalapító Claudius császár. Az idei esemény II. Ulászló korába, a kora középkori Szombathelyre invitálja a látogatókat.
A karneválszínház idei előadása is az említett időszak egyik jellegzetes epizódját kelti életre. A témát az adja, hogy az 1495-ben dúlt nagy pestisjárvány alatt II. Ulászló magyar király Szombathely várában talált menedéket.
Az idén is megrendezik a karnevál borversenyét. A megmérettetésen Magyarország összes bortermelőjének bármely kereskedelmi forgalomban lévő palackozott bora részt vehet. A rendezvények közé tartozik az "Öreg város vására" is, amely középkori hangulatot idéző kézművesvásár lesz. Kilencven vászonsátorból kínálják majd portékájukat a népi iparművészek, többek között a fazekasok, a fafaragók, a kosárfonók és az ötvösök.
Az ókori légiósok első századi táborát körülölelő Ferences-kertben ezúttal a Magyarországról és a Németországból érkező római és kelta hagyományőrzők és középkori lovagok színesítik a történelmi katonai tábor programját. A karnevál legnépszerűbb produkciója várhatóan az idén is a szombat esti fáklyás felvonulás lesz, amelyet tavaly 130 ezren néztek végig. A belváros utcáin kanyargó jelmezes menetben a város római kori alapítóinak öltözetei mellett fel-feltűnnek az ősmagyarok viseletei, illetve a reneszánsz és a barokk kor pompázatos ruhái is.
