Új szoknya nyugat királynőjének

Másfél évvel ezelőtt Vas megye közgyűlésének elnöke a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, hogy amíg Magyarországon e térség húzott hasznot elsőként az Európai Unió területi közelségéből, azt követően a recessziót is elsőként érzékelte. Az ön megítélése szerint jelenleg milyen állapotban van az itteni gazdaság?

Nem nevezném recessziónak az említett időszakot. Váltás zajlik, ahhoz hasonlóan, ahogy a kilencvenes évek elején a szocialista nagyipart felváltották a multinacionális cégek. Másfél évvel ezelőtt valóban elindult az iparban egy újabb szerkezetátalakulási folyamat, amely 10-12 évenként lejátszódik. Az a multinacionális tőke, amely annak idején az Európai Unió peremén akart letelepedni, idejött hozzánk. Megkapta az adó- és egyéb kedvezményeket, amelyek mostanra járnak le, így részben odébbáll más országokba. Azzal, hogy Magyarország bekerült az Európai Unióba, megváltozott az a gazdasági környezet, amely a munkahelyteremtéseket motiválja. Azokat a tevékenységeket viszik el innen, amelyek viszonylag alacsonyabban kvalifikált, nagy tömegű munkaerőt igényelnek. Ugyanakkor - reményeink szerint - jobb képzettségű munkaerőt igénylő cégek telepednek meg a városban, mint például az amerikai érdekeltségű Jabil. E vállalkozás viszonylag magas technikai felkészültséget követelő diagnosztikai hibameghatározást, javítást és szervizelést végez. A társaság már eddig is épített ki bázist a kivonuló multik helyett és most újabb nagy beruházást tervez.

A régióban van olyan város, amelynek vezetése nem ösztönzi a nagy munkaerő-igényű cégek letelepedését, mert esetleges kivonulásukkal sok munkanélkülit hagyhatnak hátra. Szombathelyen milyen vállalkozásokat támogat az önkormányzat?

Természetesen itt más a helyzet, mi nem utasítanánk el az ilyen cégeket. Ugyanakkor a térségben felértékelődtek a 15-30 dolgozót foglalkoztató vállalkozások. Ezek zömében hazai érdekeltségűek, s jellemzően képzettebb munkaerőt keresnek, mint a nagy tömegű bérmunkára alapozó cégek. Nem titkolt célunk, hogy az ipari foglalkoztatás eddig itt meglévő, mintegy 50 százalékos túlsúlyát a szolgáltatások felé vigyük el. Ugyanakkor a térségben az uniós határok megszűnésével új lehetőség nyílt a javítási, a szervizelési és más hasonló tevékenységek számára. Rövid időn belül két-három gépjármű-márkakereskedés is 15-20 fővel bővítette szervizhálózatát, hogy a burgenlandi igényeknek is megfeleljen.

Mekkora a városban az a munkaerőbázis, amely magasabb hozzáadott értékű, jobb képzettséget igénylő munkát is el tud végezni?

Itt is szerkezeti váltásra törekszünk, ezért fejlett képzési rendszert kívánunk kialakítani. Tető alá hoztunk egy munkaügyi paktumot, amelynek lényeges eleme, hogy a képzést az ipari és az aktuális szolgáltatási igényeknek igyekszünk alárendelni. A paktumban részt vesznek a munkáltatók, a munkavállalók, az oktatási intézmények és az önkormányzat képviselői. Bízom abban, hogy olyan munkaügyi szerkezetet tudunk kialakítani, amely megfelelő foglalkoztatási rátát garantál majd és jobban kvalifikált munkaerőt igényel. Ez utóbbit azért is tartom lényegesnek, mert ez a garanciája annak, hogy máról holnapra ne lehessen elvinni nagy tömegben álláshelyeket.

Szombathelyen is szereztek közvetlen tapasztalatokat az egyes ipari ágazatok gyengélkedéséről: a Philips elvitte a városból a monitorgyártást, és nehézségekkel küzdött a cipőipar is. Mit tehet a város vezetése a kockázatok enyhítése érdekében?

Az eddigiektől teljesen eltérő szemléletmódra van szükség. Korábban egy világrendszer szélén helyezkedtünk el, uniós csatlakozásunkkal viszont annak belsejébe kerültünk. A nyugati határok felszámolása mellett ugyanolyan jelentőségűnek tartom a szlovén és a szlovák határ megszűntét, bár e tényt kevesen veszik figyelembe. E térség szomszédos államaiban is nagymértékű ipartelepítés zajlik. Ez a helyzet például Pozsonyban, Nagyszombaton és Zsolnán, ahol elsősorban autóipari cégek telepednek le. Közülük jó néhány a szlovéniai Kopert határozta meg logisztikai kikötőként, mint uniós vámhatárt. Mindez az észak-déli irányra, vagyis e közlekedési tengelyre és a hozzá kapcsolódó adottságokra irányítja a figyelmet.

Hol kapcsolódhat be mindebbe Szombathely?

Ha a szlovák ipartelepítések nyomán a koperi kikötő bonyolítja le a forgalom egy részét, e szállítási útvonalnak rajtunk keresztül kell húzódnia. Ha az ország ügyesen dolgozik és megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre, akkor járulékos ipartelepítéssel logisztikai és alkatrészgyártó ipar jöhet létre az észak-déli tengelyen, amely a Pozsony-Sopron-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa vonalat jelenti.

Milyenek az ezzel kapcsolatos kilátások?

Meg kell építeni a szükséges gyorsforgalmi utakat. Ilyen az M9-es, amelynek a konkrét nyomvonala már megvan. Ugyanilyen feladat a vasúti összeköttetés fejlesztése is. Egyes elképzelések szerint Szombathelyen haladna át a Bécs-Graz tengely, illetve a Pozsony-Csorna- Szombathely és a szlovén területek felé irányuló közlekedési vonal, ami jelentős szállítási kapacitásokat hozna a térségbe.

Milyen ma Szombathelyen a közlekedési és az egyéb infrastruktúra?

A város mindig is élen járt a közműfejlesztésben, így e rendszerek már korán kiépültek. A gondot inkább az jelenti, hogy ezeket most ki kell cserélni és el kell végezni a közművek rekonstrukcióját is. Ezenkívül az elkerülő utak rendszerét kívánjuk fejleszteni. Erősen érzékelhető ugyanis a már említett észak-déli tranzitforgalom növekedése. Út- és hídrekonstrukciót hajtunk végre 1,2 milliárd forintos költséggel. Csaknem négymilliárdos programot indítunk a szennyvíztisztító felújítására, valamint a szenny- és a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítésére. A mintegy 20 milliárdos költségvetés nagy részét az intézményfenntartás és -működtetés viszi el, de bele tudtunk kezdeni egy sportcsarnok építésébe is.

Az elmúlt években jelentős vita zajlott a nyugat-dunántúli régió nagyvárosai között, melyikükben legyen a régióközpont. Ön szerint mi lehet a megoldás?

Ezt a vitát általában rosszul vetették fel. A megfogalmazott két koncepció ugyanis nem a székhelyek közötti különbséget jelentette. Az egyik egy túlsúlyos, vízfejszerű központot képzel el Győrben, amely ellen tiltakozunk. A másik, lényegesen népszerűbb - és a szombathelyi vezetés által is támogatott - koncepció szerint viszont hálózatszerűen elosztott funkciójú központokkal működne a régió. Ez utóbbi megvalósulásával egy győrinek esetenként ugyanúgy el kellene utazni ügyintézésre Nagykanizsára, mint ahogy egy zalaegerszeginek Sopronba. Ráadásul e szerkezet esetében mindenki erősen érdekelt lenne a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében.

Mennyire meghatározó az idegenforgalom a város életében?

Nagy lehetőségeket látunk az idegenforgalomban, így ezt, illetve a kulturális és sportturizmust fejleszteni szeretnénk. Olyan programsorozatokat igyekszünk szervezni, amelyeknek jelentős hatása lehet a térség idegenforgalmára. Ilyen az augusztusi Savaria Történelmi Karnevál, amely most már százezres tömeget vonz a városba.

Ön első ciklusát tölti polgármesterként. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket mindenképpen szeretne megvalósítani a ciklus végére?

Az ország európai uniós csatlakozása miatti új helyzet minél jobb kihasználását szorgalmazom. Ez garantálhatja a város fejlődését, életének európaibbá tételét. Mindennek most van itt az ideje. Fontos tudni azt is, hogy a nyugat királynőjének nevezett Szombathelynek Trianonban "elvitték a szoknyáját". Így az a helyzet állt elő, hogy tőlünk mindössze 8-10 kilométerre húzódott a határ, miközben a csaknem 100 ezres város hagyományos vonzáskörzete 40-50 kilométeres körzetre terjed ki. Most úgy szeretnénk integrálni az elszakított területeket, hogy abból mindenki profitáljon. Mindez oktatási, kulturális, egészségügyi és több más területen is olyan lehetőségeket kínál, amelyek megvalósítása nem csak egy önkormányzati ciklust igényel.