A Védegylet óriási privatizációs hullámtól tart
A Védegylet nehezményezi, hogy semmit nem lehet tudni arról a nemzetközi tárgyalási folyamatról, amelynek eredményeképpen Magyarországon döntően magáncégek szolgáltathatják a jövőben az oktatást, az egészségügyi ellátást, az ivóvizet, kézbesíthetik a postai küldeményeket, és gondoskodhatnak a vasúti és buszos közlekedésről.
Az úgynevezett GATS-egyezményt a Horn-kormány iktatta törvénybe, az Orbán-kabinet folytatott az ügyben nemzetközi tárgyalásokat és a Medgyessy-kabinet írta alá az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést, amellyel az ügy Brüsszel hatáskörébe került - derült ki a Védegylet budapesti sajtótájékoztatóján.
Bár az ökopolitikai szervezet szerint még nem dőlt el, hogy mely szolgáltatásokat nyitunk meg a szabad verseny előtt, máris vannak jelei, hogy hazánk a vasút, az egészségügy, az oktatás és a posta privatizációját készíti elő. Sem az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson nem esett szó erről, sem az Európa parlamenti választásokon - hangoztatta Schiffer András, a Védegylet munkatársa. Holott a GATS eddig nyilvánosságra került részletei szerint az államnak és az önkormányzatoknak a jövőben jóval szűkebb lehetőségei lennének arra, hogy a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a közjó szempontjait megvédjék az üzleti érdekekkel szemben - állítja Scheiring Gábor, a Védegylet szakembere.
A GATS egyik pontja kimondja, hogy semmilyen állami vagy önkormányzati intézkedés nem lenne hozható a környezet védelme érdekében, amely a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation - WTO) szerint a gazdasági tevékenység indokolatlan sérelmével járna - mondta Scheiring. Felhívta a figyelmet rá, hogy a WTO hatáskörébe tartozó területeken máris ez a logika érvényesül, így például a szervezet elmarasztalta az EU-t, amiért nem engedte be a hormonkezelt marhahúst.
Schiffer közlése szerint már kétszer érdeklődtek a Medgyessy-kormánynál a tárgyalások állásáról, és mindkétszer azt a választ kapták, hogy hazánk eddig nem kötött visszafordíthatatlan szerződéseket, továbbá az EU-csatlakozás után mindez már Brüsszel hatáskörébe tartozik.
A civil szervezet ezért most az Európa Parlamentbe beválasztott huszonnégy magyar képviselőhöz fordul. Többek között azt firtatja, hogy képviselőink nem ellenzik-e, hogy a "gazdasági lobbiszervezetek által átjárt" és "átláthatatlan" brüsszeli bürokrácia kezében van a közszolgáltatásaink jövője, ahelyett, hogy az Európa Parlament felügyelné a hosszas tárgyalási folyamatot.
Ha minden áru, akkor a gazdasági érdek a természeti és szociális érdekek fölé emelkedik - figyelmeztetett ifj. Zlinszky János, a Védegylet külügyi főtanácsadója, aki szerint a jövőben elképzelhető, hogy nem minden szolgáltatás lesz elérhető mindenki számára.
"Kívánatosnak tartja-e, hogy a postai szektor és a közlekedési szolgáltatások világméretű liberalizációjával megszűnjenek a nem nyereséges vasúti szárnyvonalak és falusi kisposták?" - hangzik a Védegylet egyik kérdése a magyar képviselőkhöz.
Egy másik kérdésben azzal szembesítik a honatyákat, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának ellentmondva az önkormányzatok bevonása nélkül tárgyalnak az őket közvetlenül érintő ügyekről. Emiatt számos európai város és térség önkormányzata jelentette be, hogy nem tekinti érvényesnek a GATS egyezményt.
A Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete támogatja a Védegylet által megindított tisztázási folyamatot - jelentette be Pfeifer Tamás, a szervezet alelnöke. (NOL)
