Adóelőny az új EU-tagoknál
Az Ernst & Young tanácsadó cég és a német ZEW kutatóintézet közös tanulmányának szerzői úgy is ki tudtak mutatni - például a Németországban alkalmazotthoz képest - jelentős kelet-európai adóelőnyöket, hogy a névleges kulcsokkal szemben korrigált, tényleges terheket számítottak. A módszer alkalmazása során az adóalap meghatározásához használt számbavételi előírásokat is figyelembe vették, emellett egy tipikus tőkeegyesítő társaságot (rt.-t vagy kft.-t) vettek alapul, amely egyaránt invesztál épületekbe, gépi felszerelésbe, nem anyagi értékekbe, készletekbe és pénzügyi aktívákba, illetve amely a tevékenységét tőkerészesedés, visszatartott nyereség vagy hitel révén finanszírozza.
A szerzők rámutattak, hogy Németországban a vállalati nyereséget terhelő tényleges adóteher a tavalyi 37,2 százalékról csak 36-ra csökkent, és további könnyítéseket nem tervez Berlin. Ezzel szemben az eleve alacsonyabb kulcsokat alkalmazó tíz új tagállam közül öt (Magyar-, Lengyel-, Lettország, Litvánia és Szlovákia) tavalyról ez évre csökkentette tovább a vállalati adókat, hárman (Ciprus, Cseh- és Észtország) pedig a következő években hajtanak végre hasonló programot. Különösen jelentős mértékben csökkentette a beruházó vállalatok számára kínált adókulcsokat tavalyról ez évre Lengyelország, illetve Szlovákia.
A jelentést elemezve a Financial Times arra emlékeztet, hogy a francia és a német pénzügyminiszter - Nicolas Sarkozy és Hans Eichel - egymást erősítve próbálják meg a foglalkoztatási kilátások szerint korántsem semleges adófeltételeket egységesíteni, ennek elmaradása esetére pedig az uniós támogatások megvonását ajánlják Brüsszelnek.
