AmCham: iparűzési adó helyett a társasági adóból részesedjenek az önkormányzatok

A mindenkori magyar kormányok kezében az adórendszer az az eszköz, amellyel a versenyképességet a legrövidebb időn belül a legnagyobb mértékben lehet befolyásolni - mondta Fáth Péter, a magyarországi Amerikai Kereskedelemi Kamara (AmCham) igazgatója egy tanulmányt ismertetve hétfőn.

Fáth Péter, az AmCham Bizottság Magyarország versenyképességének javításáért nevű grémiuma által kiadott "AmCham rövid állásfoglalás" negyedik számának az adórendszerrel foglalkozó ajánlását ismertette. A tanulmányt az Ernst and Young Tanácsadó Kft. készítette.

Némethy László, az AmCham igazgatótanácsának tagja, a bizottság elnöke elmondta: szükség lenne a társaság és a helyi nyereségadó összehangolására. Az ajánlás szerint ennek mértéke 16 százalék lenne, amelyből 4 százalékot kapnának meg a helyi önkormányzatok.

"Teljesen anakronisztikus, az EU-ban szokatlan adónem a helyi iparűzési adó, amelynek a jelenlegi formájában meg kell szűnnie" - fogalmaz az ajánlás.

A tanulmány, és így az AmCham véleménye szerint meg kell szűnnie az innovációs járuléknak is, mert az nem a leghatékonyabb támogatása a hazai innovációs tevékenységnek.

Az ajánlások között szerepel az is, hogy csökkenteni kell a társadalombiztosítási és munkaadói járulékokat, közelíteni kell a felső és az alsó áfa-kulcsokat az európai átlag felé.

Némethy László a tervezett kamatkülönbözeti adóról elmondta, hogy az diszkriminatív, nem segít a versenyképességen. "A magyar adórendszer változásai egyelőre semleges hatást gyakorolnak, de már kezd negatívvá válni a külföldi befektetések szempontjából, elveszítjük előnyünket a környező országokkal szemben" - mondta Némethy László.

Fáth Péter közölte: vannak olyan jelzéseik magyar, vagy Magyarországon működő külföldi cégektől, hogy áthelyeznék székhelyüket a környező országokban tulajdonukban lévő valamelyik társaság székhelyére, például Pozsonyba.

A tanulmányt ismertetve az AmCham képviselői hangsúlyozták, hogy az adók csökkentése nagy mértékben hozzájárul az adófizetési hajlandósághoz. Példaként elmondták: 1994-ben, amikor 36 százalékos volt a társasági adó, 106 milliárd forint bevétele származott az államnak ebből az adótípusból. 1995-ben 18 százalékra csökkentették az adó mértékét, rá két évre 60 százalékkal nőtt a társasági adóbevétel 1994-hez képest. Tavaly, amikor a társasági adó már 16 százalékos volt, 413 milliárd forintra rúgott az ebből származó költségvetési bevétel, az idei terv pedig 460 milliárd forint. (ebroker)