Beruházásokat ígért Schröder
Kutatási és technológiafejlesztési együttműködésről írt alá közös nyilatkozatot a német és a magyar oktatási miniszter tegnap Budapesten, Gerhard Schröder szövetségi kancellár kétnapos hivatalos látogatásának kezdetén. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a képzési és k+f együttműködés fejlesztése azért is közös érdek, mert ezáltal úgy jönnek létre új munkahelyek a németországi központú multik segítségével Magyarországon, hogy ennek nem németországi állások megszüntetése az ára. Ellenkezőleg, a kutatási bázisok hazánkba telepítése német földön is új munkahelyeket generálhat.
Ilyen célokat is szolgál a tegnap ünnepélyesen megalapított Bay Zoltán Intézet, amely egy kaiserslauterni intézettel közösen egyedülálló európai kezdeményezésként olyan információtechnológiai és szoftverfejlesztést hajt majd végre, amely a mindkét országban jelen lévő német autóipar műszaki fejlődéséhez járul hozzá.
Medgyessy Péter kormányfővel folytatott tárgyalásai után Schröder közölte: német cégek érdekeltek a magyarországi energiaellátó szektor privatizá-ciójában. A felek szerint a vidéki repülőterek, az autópálya-építés, a metróberuházás, a környezetvédelem és a gyógyturizmus terén is további lehetőségek rejlenek német beruházásokra.
Habár a kilencvenes évek két számjegyű kétoldalú kereskedelembővülését 2001-től egy számjegyű váltotta fel, Németország még így is messze a legjelentősebb partnere és még mindig aktívumtermelő relációja Magyarországnak. Pedig tavaly - trendtörésként - mérséklődött az oda irányuló magyar kivitel, miközben az onnan származó behozatal az átlagot meghaladó dinamikával bővült. 2003-ban azonban így is az összes magyar export 34 százaléka került német piacra, s az aktívum 2,581 milliárd euróra rúgott. Ráadásul a forgalom áruszerkezete "fejlett", kivitelünk több mint 70 százalékát gépek, gépi berendezések s közel egynegyedét a feldolgozott termékek teszik ki. Hasonlóan vezető szerepet játszik a német tőke a magyar gazdaságban: tavaly év végén a 37,9 milliárd eurós működőtőke-állomány 32 százaléka német befektetőktől érkezett Magyarországra.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok számottevő eleme a vállalkozási szerződések alapján történő magyar munkavállalás Németországban: az ilyen szolgáltatásexport értéke az elmúlt évben mintegy 250 millió euróra rúgott. Kontingens alapján közel hétezer ember dolgozhatott havonta egyidejűleg e konstrukcióban Németországban.
