Bizonytalanság Szerbiában
Vojiszlav Kostunica miniszterelnök Szerb Demokratikus Pártjának jelöltjei az ország 148 önkormányzatának és négy nagyobb városának szinte mindegyikében alulmaradtak Borisz Tadics államfő nyugatbarát Demokratikus Pártjának és az ultranacionalista Szerb Radikális Párt jelöltjeivel szemben. Utóbbiak vezetője, a háborús bűnök elkövetésével vádolt Vojiszlav Seselj jelenleg Hágában vár perére. A helyhatósági - valamint az azzal egy időben megtartott vajdasági parlamenti - választások második fordulóját két hét múlva rendezik meg.
A legnagyobb figyelem a belgrádi polgármester-választást övezte, miután a poszt birtokosa az államfő és a miniszterelnök után a harmadik legbefolyásosabb személynek számít az országban. A második fordulóba itt a jelenlegi polgármester, a demokrata Nenad Bogdanovics, valamint a második helyen végzett radikális Alekszandar Vucsics jutott. A demokrata jelölt győzött Szerbia második legnagyobb városában, Nisben is, a harmadik legnagyobban, a Vajdaság fővárosában, Újvidéken viszont a radikálisok ünnepelhettek. A radikálisok előretörése a Vajdaságban a Financial Times szerint tovább élezheti a nemzetiségi feszültségeket.
Kostunica az első eredmények ismeretében kijelentette, hogy a választások kimenetele nem befolyásolja majd kisebbségi kormányának munkáját. Felmérések szerint azonban a polgárok 70 százaléka támogatná előre hozott parlamenti választások kiírását.
A választásoknak ugyanakkor egyelőre vajmi kevés közvetlen befolyása lehet a gazdaságpolitikára, s még kevesebb a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alakulására - véli Pallos András, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetője. A második forduló utáni esetleges belgazdasági vonatkozásokat ma még nehéz prognosztizálni.
Annál komolyabb hatást válthat ki Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök múlt heti látogatása, véli. A visszajelzésekből egyértelmű: a vizit serkentő impulzusokat adott a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Belgrád számára egyébként is prioritás a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Magyarországgal, sommázta tapasztalatait az ITDH irodavezetője. Szerbia is szorgalmazza az együttműködésre vonatkozó - az EU-feltételeknek minden szempontból megfelelő - keretmegállapodás mielőbbi megkötését Magyarországgal.
Meglepőnek mondta Pallos András, hogy nem következett be törés május után a két ország kereskedelmi forgalmában, pedig Magyarország uniós csatlakozásával hatályát veszítette a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás. Az első fél évben 20 százalékkal bővült a kétoldalú forgalom, s júniusban - az első szabadkereskedelem-mentes hónapban - sem látszik visszaesés. Kivitelünk immár meghaladja a 200 millió eurót. Pallos ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az EU által alkalmazott aszimmetriának köszönhetően megéri Szerbiából vásárolni. Bár még mindig nem túl kedvező a szerb export struktúrája, gyakran gondot okoz a határidő, és kockázatosak a fizetési feltételek, jó irányban mozdul az, aki szorgalmazza az árucserét.
