Csekély magyar k+f vonzerő

Az EIU felmérésében megkérdezett több mint száz vállalat közül mindössze kettő nyilatkozott úgy, hogy a következő években a külföldi célpontok közül Magyarországon kívánja kutatás-fejlesztési beruházásai nagy részét végrehajtani. Bulgáriát, Romániát vagy éppen Ukrajnát ugyanennyien tartják vonzónak, míg Szlovákiát, Lengyelországot és Csehországot jóval többen jelölték meg. Térségi szinten tehát jócskán átlag alatti a hazai k+f környezet vonzereje, bár Magyarország így is olyan fejlett országokkal került egy szintre, mint például Hollandia vagy Svájc. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége Kínába, az Egyesült Államokba vagy Indiába kíván jelentős k+f tevékenységet kitelepíteni.

A munkaerőköltségek, a helyi infrastruktúra színvonala és az adószabályok, kedvezmények mind szerepet játszanak az ilyen döntésekben, ám a legfontosabb vonzerő az adott országban rendelkezésre álló szakembergárda létszáma és képzettsége. Az EIU szerint megfigyelhető, hogy egyre több nagyvállalat telepíti a szakemberekben gazdag országokba k+f tevékenységét ahelyett, hogy megpróbálná meglévő központjaiba vonzani a külföldi tehetségeket. Nagy szerepet játszik a helyi piac mérete is, hiszen a nagyobb országokban a termékeknek és szolgáltatásoknak a helyi igényekhez igazítása is indokolttá tehet egy jelentős kutatási létesítményt.

Jó néhány világcégnek van már kutatás-fejlesztési bázisa Magyarországon - emlékeztet Siegler András, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese. Úgy tűnik, a jelenlegi feltételek mellett további ilyen jellegű beruházásokra alig lehet számítani, ezért fontos lenne az élőmunka közterheinek csökkentése és a hazai beszállítói bázis, a kis- és középvállalati kör erősítése. Siegler András szerint e tekintetben biztató az innovációs alap tavalyi létrehozása és a hamarosan parlament elé kerülő innovációs törvény.