Csökkenő népesség mellett nő a cigányság aránya
Magyarország népessége az 1980-as évektől kezdve folyamatosan csökken, ugyanakkor a cigányság aránya emelkedő tendenciát mutat: 2003-ban hat százalékra emelkedett az össznépességhez viszonyítva - írja a hvg.
"Az 1971 óta eltelt 33 esztendő első tíz évében az ország népessége növekedett, azóta csökken (...), a cigány népesség ebben az időben folyamatosan növekedett", az 1971-es három százalékról, 1993-ban öt százalékra, 2003-ban hat százalékra emelkedett az aránya az össznépességhez viszonyítva - mondta Kemény István szociológus hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában megrendezett demográfiai konferencián.
Kemény elmondta, hogy három országos reprezentatív felmérés adatai szerint 1971-ben 270 és 370 ezer között, 1993-ban 420 ezer 520 ezer között, 2003-ban pedig 520 és 650 ezer között volt a cigányok száma Magyarországon. "1971-ben tízezer cigány gyerek született, 1993-ban tizenhárom ezer, 2002-ben tizenöt ezer", s ez az összes gyerek hét, majd tizenegy, 2002-ben pedig tizenöt százalékát jelentette - részletezte az adatokat a szociológus.
A nagyobb gyerekszám és nagyobb halálozási mutatók miatt a 15 éven aluli gyerekek aránya kétszer akkora (32 százalék) a cigányoknál, mint a teljes népességben (17 százalék). Az idősek aránya viszont a teljes népességben ötször akkora (20 százalék) mint a romáknál (négy százalék).
Mint mondta, az iskolázottság és gyermekszám bizonyos összefüggésben van egymással, hiszen az általános iskolát végző lányok szüleinek dönteniük kell arról, hogy a gyerek továbbtanul-e vagy sem. A választást olyan tényezők is befolyásolják, mint az anyagi körülmények, az iskola közelsége, valamint "többnyire szerepet játszik benne a beilleszkedés, az integrációra, asszimilációra való törekvés is" - mondta a szociológus. (hvg)
