Eladó a szerb ásványvizek gyöngye
Öt befektető száll harcba a vezető szerb ásványvízgyártó, a Knjaz Milos megszerzéséért. A százmillió euró értékűre becsült cégnek ugyan csak a 41,28 százalékos részesedését kínálják fel a privatizáció keretében, de a győztes gyakorlatilag irányító többséghez jut a szerbiai ásványvízpiac 60 százalékát uraló vállalatban.
Ennek oka, hogy a részvények 40 százaléka az alkalmazottak, további 17 százaléka pedig a cégtől nyugdíjba ment dolgozók kezében van, akik 1997-ben egyaránt ingyen juthattak hozzá a részvényekhez. A nemrég kiírt privatizációs tenderen a kérők között egy angol kockázatitőke-társaság, egy szlovéniai sörgyár és a francia Danone-csoport is megtalálható. Indul továbbá Vlade Divac egykori világhírű kosárlabdázó is, aki mintegy 70 milliós tőkeemelést ígér a százmillió euró értékűre becsült, erős disztribúciós hálózatot üzemeltető cég 41,28 százalékos részesedésének megvásárlása esetén.
Tavaly az állam egyszer már kísérletet tett a még nem privatizált 41,28 százalékos részesedés eladására, s akkor még az érdeklődők közé tartozott a Coca-Cola, a Nestlé és a horvát Podravka is - ezek most nem jelezték érdeklődésüket. Új jelentkezőként színre lépett azonban a közelmúltban a FPP Balkan Limited, a londoni FPP csoport leányvállalata, amely intézményi és magánbefektetők 750 millió dollár értékű érdekeltségeit kezeli világszerte. Az FPP Balkan ajánlatában 9000 dináros (123,28 eurós) árat kínált részvényenként, amely 35 százalékkal magasabb, mint a részvények könyv szerinti értéke (6641 dinár, azaz 91 euró).
A szintén angliai Ashomore befektetési alap ajánlata részvényenként már tízezer dinárról (136,98 euróról) szólt. A lehetséges tulajdonosok közé tartozik a Salford befektetési alap is, amely már öt tejgyártó üzemet vásárolt meg Szerbiában. A francia élelmiszer-ipari óriás, a Danone képviselői a Knjaz Milos tájékoztatása szerint már fel is keresték a gyárat, így tájékozódva a lehetőségekről. Vásárlási szándékát jelezte továbbá a szlovén Pivovarna Lasko sörgyár, amely már többször próbálkozott, de eddig nem sikerült privatizációval a szerb piacra belépnie. Információk szerint a szlovén cég ajánlata is 130 euró közelében lesz.
A menedzsment azt is szeretné elérni a leendő tulajdonosnál, hogy változatlan formában folytatódjon a hosszú távú fejlesztési terv végrehajtása, amely 2010-ig évi 15 százalékos termelés- és 20 százalékos exportnövekedést jósol. Egyes szakértők szerint azonban a terv nincs összhangban a realitásokkal. Arra is rámutatnak, hogy a kilencvenes években privatizált szerb vállalatok menedzserei egyre inkább tulajdonosként viselkednek, megakadályozva a többségi tulajdonosok megjelenését.
