Enyhítés a szövetkezeteknél

2003-2004-ben a pénzügyi intézményeken kívül álló és a költségvetést hátrányosan érintő okok miatt a szektor kamatkülönbözete megnőtt, és meghaladja az Európai Unióban működő intézmények által elért kamatkülönbözetet - hangzik a Pénzügyminisztérium indoklása a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójának beterjesztése kapcsán, amely két évre vonatkozna. A 6 százalékos különadó alapjaként a kamatnyereséget határozták meg. A költségvetés évi 30 milliárd forintot remél az intézkedéstől.

A tervezet szerint a különadó a bankok mellett a szakosított hitelintézetekre, a szövetkezeti hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra - lízing- és faktorcégekre - is kiterjed. Új elem, hogy a különadó kirovásánál figyelembe veszik a szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzetét.

A nyugdíjrendszerhez kapcsolódó önkéntes befizetések és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések esetében az szja-tervezet korlátot szab az önkéntes kölcsönös pénztári befizetések együttes értékének. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a 6 millió forintot meghaladja, a kiszámított kedvezmények együttes összegéből le kell vonni a 6 millió forintot meghaladó éves összes jövedelem 20 százalékát, s az így meghatározott összeg lesz a ténylegesen érvényesíthető adókedvezmény.

Szigorítást jelent, hogy 2006. január 1-jétől az önkéntes és magán-nyugdíjpénztári adókedvezmény a tag számláját gyarapítja, nem vehető fel készpénzben.

A törvénytervezet szerint 2005. január 1-jétől megszűnik a tőzsdei ügyletek eredményének nulla adókulcsa, az ebből származó jövedelmet 25 százalékos mértékű adó terheli. A nyereséges ügyletek utáni adófizetési kötelezettséget a magánszemély a tőzsdei ügylet keretében az adóévben keletkezett veszteség 25 százalékával (azaz a veszteség adójával) csökkentheti adóbevallásában.