Folytatódó lengyel magánosítás
A szejm még a múlt pénteken hozott - nagy, 393:6 arányú támogatással - határozatot a magánosítás leállításáról, miután a lakosság egyre nagyobb aggodalommal figyelte az állami vagyon további eladását (VG, 2004. szeptember 13., 2. oldal). A gyanakvás mértékének jellemzésére a Financial Times idézi a korábbi kincstárügyi minisztert, aki szerint a választók csalásnak tartják a privatizációt. A parlament egy héttel korábbi határozatát a kormány már kezdettől nem tartotta magára nézve kötelezőnek, ezért eltökélten folytatja a meghirdetett ügyletek előkészítését, illetve lebonyolítását.
A privatizációs folyamat Lengyelországban távolról sem olyan előrehaladott, mint Magyarországon. Az összes vállalkozói tulajdonon belül az állami hányad aránya lengyel földön még mindig 25 százalékra rúg, és a kormány tervei szerint 2006-ra valahol a 10-15 százalékos sávba áll be. A magánosítás 14 évvel ezelőtti kezdetekor 8453 vállalat volt "köztulajdonban", s ez a szám máig sem csökkent 1700 alá, bár a legjövedelmezőbb és legjobban menedzselt cégeket már eladták.
A parlamentben gyenge támogatottsággal bíró kormány azzal kívánja enyhíteni a szembenállást, hogy az eddigi - a vevővel gyakorta titokban folytatott - eladási tárgyalások helyett a jövőben előtérbe állítják a részvénytőzsdén való értékesítést. Az ország legnagyobb bankjaként számon tartott PKO BP és a WSiP kiadó eladásáról a kabinet előterjesztést nyújt be az alsóháznak, a november eleji tőzsdei bevezetés és értékesítés előtt pedig a törvényhozás vitát folytat a tervezett ügyletről. Az államháztartás számára ez évre 8,8 milliárd zlotys (jelenlegi árfolyamon 500 milliárd forintos), jövőre 5,7 milliárdos bevételt tervez a kormány a magánosítás révén befolyó bevételből.
