Jelentés a vajdasági helyzetről
A külügyminiszterek következő tanácsüléséig valamennyi tagország belgrádi képviseletétől feljegyzést kér az EU miniszteri tanácsa a vajdasági helyzetről, amelyet a soros elnökség közös jelentésbe gyúr majd össze. Hasonló kéréssel fordultak az EU megfigyelő missziójához is.
A balkáni helyzet formálisan nem volt napirenden a hétfői brüsszeli tanácsülésen, ám a holland elnökség egyetértésével a magyar külügyminiszter a munkaebéd során szólt a vajdasági magyarokat ért incidensek megszaporodásáról. Kovács László utóbb sajtóértekezletén elmondta, hogy felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország és az Európai Unió törekvéseivel egyaránt egybevág egy stabil és demokratikus szerbia-montenegrói államszövetség léte, az itteni reformok, valamint az európai orientáció támogatása. A magyar diplomáciának nem érdeke, hogy etnikai feszültségből államközi konfliktus keletkezzen, miként nem célja bármely országot feketelistára tétetni. Éppen ellenkezőleg, azt szeretné, ha ezek a feszültségek megszűnnének, hogy Vajdaság nem szerb lakossága nyugalomban és békességben élhessen, ápolhassa kultúráját, akadálytalanul gyakorolhassa demokratikus jogait.
Kovács megismételte azon álláspontját, hogy az Európai Uniónak értésre kell adnia: amennyiben a szerbia-montenegrói államszövetség közeledni akar az unióhoz, akkor az alapvető feltételek közé tartozik az EU-normáknak, így az emberi és kisebbségjogi elvárásoknak való megfelelés is.
Javier Solana EU-s külpolitikai főmegbízott és Vojiszlav Kostunica szerb államfő a hét végén közös munkaebéd keretében tekintették át a térség problémáit, és ennek részeként kitértek a vajdasági helyzetre is. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb - különös tekintettel a hét végén esedékes választásokra - a közbiztonság teljes körű szavatolása.
A tanácsülésen amúgy a leendő - 2006 után esedékes - új hétéves közös költségvetés kapcsán a külügyminiszterek is megerősítették a pénzügyminiszterek hét végi prioritásváltását, és támogatták, hogy a büdzsé lehetséges plafonja körüli viták erőltetése helyett az év végéig a közös politikákat és azok potenciális költségvonzatát tekintik majd át.
