Kartell van a bébiételpiacon, büntetés nincs
A GVH napokban zárult vizsgálata részben igazolta azt a feltételezést, amely szerint a Kecskeméti Konzervgyár (KK Rt.) tulajdonosa, az amerikai Heinz 1999-ben gyakorlatilag átjátszotta a magyar bébiételpiacot a német-svájci Hipp cégnek, a gyárat pedig "üresen" eladta először egy kanadai befektetőnek (KCE), majd egy magyar vállalkozói csoportnak. A német-svájci csoport annak idején hivatalosan 2,7 millió dollárért a bébiételek védjegyét, további 10 ezer dollárért azok receptúráját vásárolta meg az amerikaiaktól, egy titkos záradékban azonban a piac 84 százalékát magáénak tudó eladó azt is kikötötte, hogy 5 évig nem gyárt és forgalmaz bébiételt Magyarországon. Miután a KCE is gyártási moratóriumot fogadott, a Hipp gyakorlatilag versenytárs nélkül maradt a piacon. A Kecskeméti Konzervgyárat (KK) a fizetni nem tudó kanadaiaktól időközben átvevő magyar befektetői csoport közben létrehozott egy leánycéget, a Kecskeméti Bébiételgyártó Kft.-t, amely a gyár eszközeivel ugyan, de más néven, és az eladott "kecskeméti" márkától elütő külalakban folytatta a bébiételgyártást. A Hipp az új céget bíróságon támadta meg, mert álláspontja szerint az versenyjogot sértett, terméke pedig összetéveszthető a "kecskeméti koronás" bébiételekkel. A bíróság a svájci-német cégnek adott igazat, és elmarasztalta a kecskemétieket, akik viszont a GVH-nál tettek panaszt a kartellgyanú miatt, de ezt a versenybíróság nem találta megalapozottnak. A döntés ellen a KK fellebbezett, ennek a Fővárosi Bíróság helyt adott, a GVH-t új eljárásra utasította, amely részben igazolta a kartellgyanút. A versenybíróság a Heinz-Hipp-szerződést nem találta törvénysértőnek, a Heinz és a kanadai KCE megállapodását viszont igen, bírságot ugyanakkor nem szabott ki, mert megítélése szerint csak formális jogsértés történt. (mh)
