Kereszttűzben a menedzserbérek
Brigitte Zypries német szövetségi igazságügy-miniszter visszautasította azokat a követeléseket, amelyek szerint törvényben kellene kötelezővé tenni a menedzserkeresetek nyilvánosságra hozatalát. A miniszter asszony szóvivője szerint megelégedésre ad okot, hogy egyre több cég kész csatlakozni ahhoz a vállalati viselkedési kódexhez, amely önkéntes alapon javasolja a keresetek közhírré tételét. A szóvivő ebben is a kulturális szokások átalakulásának örömteli irányzatát látja. Míg Zypries csak 2005-ben szeretne dönteni arról, hogy kell-e egyáltalán törvény, vagy sem, addig az SPD frakcióvezető-helyettese, Joachim Poss és a zöldek egyik gazdasági szakértője, Fritz Kuhn már az idén ősszel kenyértörésre vinné a dolgot.
A menedzserfizetések nyilvánosságának szakértője, Theodor Baums jogászprofesszor a Handelsblattnak nyilatkozva a mellett foglalt állást, hogy törvényt kell hozni a kérdés szabályozására. Különösen sérelmesnek tartja, hogy a német DAX indexen szereplő cégek jelentős része egyfajta hallgatási kartellt kötött, nem hozza nyilvánosságra vezetői kereseti adatait. Álláspontja szerint a törvényben a közlendő adatokat például elő kellene írni. Nem lenne szabad annak előfordulnia, ami a kódex kapcsán megtörténik, hogy a cégek mazsoláznak a közlendő adatok között: az egyik csak a fix fizetést, a másik az opcionális részvények számát, a harmadik a működési nyereséget stb. adja meg. A kódex által biztosított játéktér ellentétes a részvényesek érdekeivel - mondja Baums, aki szerint ki kellene mutatni a juttatott nyugdíjjárulékot és a különféle természetbeni juttatásokat is (a szolgálati kocsit, a sofőrt, a villát, az életbiztosítást). A szakértő úgy véli, hogy a különféle érzékenységekre tekintettel csak a legjobban fizetett első számú menedzsernek, értelemszerűen az igazgatótanácsok elnökeinek a jövedelmeit kellene névvel, címmel ellátva nyilvánosságra hozni, a többi magas keresetet már csak anonimizált formában.
