Kht. helyett nonprofit társaság
Úgy néz ki: megpecsételődik a kht.-k sorsa. Az új társasági törvény (gt.) előkészítői legalábbis egyetértenek abban, hogy a közhasznú társaságra mint polgári jogi intézményre nincs szükség, tehát a jövőben megszűnne. Helyére a nonprofit társaság lépne mint kivétel a nyereségszerzést célzó üzleti vállalkozások között - nyilatkozta a Világgazdaságnak Sárközy Tamás professzor, a kodifikációs bizottság elnöke. Az új szabályozás módot adna arra, hogy ne csak kft., hanem egyéb társasági formában is lehessen nonprofit vállalkozást alapítani. Az pedig már egy másik törvényre tartozik, hogy az adott nonprofit kft.-t vagy rt.-t valóban közhasznúnak tartja-e az állam, vagy sem - hangsúlyozta a professzor. Egyébként is, fűzte hozzá, ma sok kht. nem minősül közhasznú szervezetnek, ami önellentmondás.
Utalt arra, hogy az állami szervek előszeretettel hoznak létre kht.-kat. Nagy részük nem is közfeladatot lát el, illetve tevékenységük nem feltétlenül igényli ezt a szervezeti formát, ami így a közpénzek elkenésére szolgálhat. Az ilyen kht.-kat a jövőben a költségvetési szervek egyik formájaként működő közüzem váltaná fel. Ma a kht. formailag csak kft.-ként működhet. Így Magyarországon jogi értelemben nincs nonprofit részvénytársaság, jóllehet közismerten, ténylegesen funkcionál például a Nemzeti Színház Rt. - fejtette ki Sárközy Tamás. Még vita folyik azonban arról, hogy vajon bármelyik, vagy csakis a jogi személyiséggel bíró társasági formában alakulhasson nonpro-fit vállalkozás. Egyes álláspontok szerint az lenne az ésszerű, ha nem működhetne - a jogi személyiséget nélkülöző - betéti vagy közkereseti társaságként.
A nonprofit vállalkozás mellett újdonság lesz az úgynevezett elismert vállalatcsoport és az uralmi szerződés, ami konszernjogunkban hoz radikális változást. A nálunk ismeretlen, ám a német jogban régóta alkalmazott jogintézmények bevezetésével az elkülönült - anyavállalat-leányvállalat jellegű viszonyban álló -, de üzleti értelemben mégis közös irányítású cégek egységes egészként működhetnek. Ma nem egyértelmű, hogy több társaság követheti-e az irányító vállalat érdekeit. Az új gt. révén, az uralmi szerződéssel, a vállalatcsoport legálisan, egységes üzletpolitikai koncepció alapján gazdálkodhat. A vállalatcsoporthoz tartozás, bár kétségkívül korlátozza az autonóm társaságokat, nem jelenti önállóságuk elvesztését.
A korlátolt felelősségű társaság általánosan kötelező jegyzett tőkeminimumának esetleges megszüntetésével kapcsolatos - a Világgazdaságban is közölt - szakmai felvetésekre Sárközy Tamás hangsúlyozta: a kft. - csakúgy, mint a részvénytársaság - törvényszerűen minimumtőkéjű társasági forma. Úgy vélekedett: a törzstőke mértékén természetesen lehet vitázni. Megfontolható szintén, hogy az miből álljon, tisztán pénzből, vagy apportból, milyen legyen ezek aránya, illetve mód van-e például részletekben történő benyújtásra.
A társasági törvény koncepciója az ősszel kerül a kormány elé.
