Leszavazott MNB-beszámolók
A parlament kormánypárti többsége tegnap nem fogadta el az MNB 2002. és 2003. évi üzleti jelentéseit és éves beszámolóit, csupán a 2001. évi dokumentumra voksolt igennel a koalíció. A parlamenti ügymenetben tulajdonképpen nem jelent semmit a két jelentés elutasítása, ám a koalíciós politikusok úgy döntöttek: ezzel újra üzennek a jegybanknak és Járai Zsigmondnak. Korábban még nem fordult elő, hogy a parlament elutasított volna egy MNB-jelentést.
Azért nem szavaztunk igennel, mert a magyar gazdaság iránti bizalom elvesztéséhez hozzájárult a jegybank tevékenysége - magyarázta a döntést Molnár Albert (MSZP). A fiskális politika levonta a konzekvenciát, László Csaba lemondott, ám ugyanez elmaradt a monetáris politika oldaláról - tette hozzá. Molnár Albert megjegyezte: a jegybank öncélúan, szűken értelmezi funkcióját, kizárólag az inflációra figyel, és nem támogatja a gazdaságpolitikát. Önmagukba kéne nézniük az MNB munkatársainak - fogalmazott a politikus. Véleménye szerint a jegybank tehet a magas kamatokról, erőltetett módon nyomja fel a forint árfolyamát, és ez nagy veszteséget okoz a gazdaságnak.
Példátlan, hogy a demokratikus parlament 14 éves történetében először egy független testület jelentését nem fogadja el a kormánytöbbség - reagált Varga Mihály (Fidesz) a történtekre. Emlékeztetett: a kormány 2002-ben felügyelőbizottságot tett az MNB testületei mellé, amely elfogadta az üzleti beszámolót. Varga Mihály szerint a két jelentés leszavazása nem jelent mást, mint hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikai kudarcaiért a jegybankot akarja felelőssé tenni a kormányoldal.
Az MNB 2002-es üzleti jelentését és éves beszámolóját 145-en támogatták, 180-an elutasították, ketten tartózkodtak. Ugyanez a szám a 2003. évi dokumentumnál 143 és 191. Az MSZP és az SZDSZ egyformán voksolt.
Az MNB az Európai Központi Bank által követett gyakorlat szerint továbbra is mindent megtesz legfőbb célja, az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében - reagált a parlamenti döntésre közleményben a jegybank. A dokumentum szerint a beszámolók a hatályos jogszabályok szerint készültek, s azokat az állam mint tulajdonos a pénzügyminiszter útján elfogadta.
A koalíció döntését előrevetítették a parlament múlt keddi ülésén történtek. Ekkor vita bontakozott ki a jegybankelnök és a pénzügyi kormányzat között. Járai Zsigmond bár elismerte, hogy az irányadó kamat magas, hozzátette: ezt a piaci bizonytalanság magyarázza és az, hogy az EU országai közül nálunk a legmagasabb az infláció. A kormánypártok és a pénzügyi államtitkár azt hangoztatták, a piaci bizonytalanságért a monetáris politika is felelős, és erősen vitatták a kamatpolitikát.
