Meglepetés nélküli árdinamika
A várakozásoknak megfelelően alakult az elmúlt egy évre visszatekintő drágulás augusztusban: a 12 havi fogyasztó árindex 7,2 százalék, amely megegyezik az előző havi értékkel. A nyár utolsó hónapjában egyébként júliushoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött az átlagos árszínvonal, ennek oka zömmel szezonális természetű: a zöldség, gyümölcs és a ruházati cikkek árai jellemzően ebben a hónapban esnek nagyot. A havi alapon mért deflációhoz azonban hozzájárult a tartós fogyasztási cikkek körében megfigyelt áresés is, mely feltehetően az erős forint következménye - hívja fel a figyelmet Németh Dávid, az ING Bank elemzője.
A számok azt mutatják, hogy a piaci eredetű inflációs nyomás kontroll alatt van - mondja Kovács György, a Budapest Economics makroelemzője. Bár az élelmiszereknél (főként az EU-csatlakozás által erősen érintett ágazatok termékei esetében) ellentmondásosabb a helyzet, az idei kiugróan jó terméseredmények arra engednek következtetni, hogy az élelmiszerek körében a következő egy évben enyhülő inflációra számíthatunk.
A fenti tényezők és az előző évi bázishatások (hatósági áremelések esnek ki az egy évre visszatekintő mutatóból) arra engednek következtetni, hogy a mostani megtorpanás után az ősszel folytatódik a júniusban megindult inflációcsökkenés. Kovács szerint szeptemberben hét százalék körüli szintre, év végére hat százalékra süllyedhet a 12 havi árindex. Kevésbé optimista Németh, aki 6,4 százalékra várja a decemberi mutatót, de további kockázatot lát a korábban meglebegtetett hatósági áremelésekben, illetve hosszabb távon a benzinárak alakulásában is. A 2005-ös folyamatokkal kapcsolatban azonban ő is derűlátó: véleménye szerint teljesülhet a jegybank négyszázalékos inflációs célja. A jövőre a mutatóban már nem szereplő forgalmi típusú adóemeléseket kiszűrve augusztusban 5,1 százalékos volt az infláció, vagyis a következő 16 hónapban egy százalékpontnyi mérséklődés szükséges, amelyben kiemelkedő szerepe lehet, hogy a jövő év eleji béremelés mekkora mértékű lesz.
