Testi-lelki leépülés az éjszakai műszak ára

Gyorsabban használódik el a rendszeresen éjszaka dolgozó teste-lelke, mint a csak nappal munkába járóé - írja a Népszabadság. Az EU irányelve szerint az éjszakai műszakban dolgozók legfeljebb nyolc órát dolgozhatnak a huszonnégyből. Az általános szabályozás alól azonban a tagállamok többsége is kivonja magát. A nyugat-európai munkavállalók közül pedig egyre kevesebben hajlandóak az éjjeli munkára.

Nem így magyar társaikat, akik az emelt díjazás fejében éjszaka is odaállnak a futószalag mögé. A lakás fenntartása, a gyerekek iskoláztatása, a megszokott életszínvonal megtartása érdekében testük és lelkük kiszipolyozására is hajlandók a munkavállalók.

A több műszakos munkarendben dolgozókat min. 30 százalékos bérpótlék illeti meg az éjjeli munkáért, míg a folytonos beosztásban teljesítőknek további legalább 5-10 százalékos juttatás jár. A gazdasági versenyben részt vevő nagyvállalatok azonban hajlamosak többet is fizetni ennél.

Svájci kutatók szerint egyébként a kimerítő éjjeli munkát végzők ötöde álmatlanságban szenved, míg minden tizedik éjszakázó depressziós. A szervezet kizsákmányolása tehát nem folytatható sokáig következmények nélkül. A rendszeresen éjjel dolgozók többségét előbb-utóbb utolérik az emésztőrendszeri panaszok, a szív- és keringési betegségek. Az éjszakai műszak azonban nemcsak a test bioritmusát borítja fel, hiszen aki éjjel dolgozik, nehezebben alakít ki és tart fenn társadalmi kapcsolatokat.

A kilencvenes évek végén a magyar munkavállalók 9 százaléka dolgozott éjszaka, ma 14 százalékuk. (nol - privatbankar)