Változó román adószabályok
Merésznek tűnő újításokkal került a parlament elé jóváhagyásra a 2005. január 1-jétől életbe lépő román pénzügyi törvénykönyvet módosító kormányrendelet. A jogszabály érezhetően csökkenti a magyar társasági adónak megfelelő profitadót (25-ről 19 százalékra), annak kiszámításakor figyelembe veszik a be nem hajtott kinnlevőségekből származó veszteségeket, változnak a személyi jövedelemadó kulcsai, s leírhatóak lesznek azok a költségek, amelyek révén az adózó lakásának fűtése hatékonyabbá válik.
Mindazonáltal a román sajtó azonnal figyelmeztet: bár a rendelet leginkább arra törekszik, hogy elnyerje az unió tetszését, az mégsem nézi jó szemmel a kedvezményeket. Egyes elemzők szerint átfogó és átgondolt normatív keretre volna szükség a jelenlegi törvényhozói fércelgetés helyett.
Mihai Tanasescu pénzügyminiszter viszont azt állítja, hogy jelentősen javulni fog a befektetők helyzete, s a jogharmonizáció terén is nagy előrelépés a rendelkezés. A miniszter szerint az új jogszabály serkenti a hazai és külföldi befektetéseket. Az adócsökkentések miatt a nemzeti össztermék egy százalékának megfelelő mértékben csökkennek majd az adóbevételek, amit a kinnlevőségek hatékonyabb behajtásából pótolnak - ígérte Mihai Tanasescu.
Más elemzők azt állítják, a profitadó csökkentése a gazdaság növekedését vonja maga után, és Szlovákiát hozzák fel példaként, ahol a hasonló intézkedést követően szinte azonnal érezhető volt a kedvező hatás. Visszafogottabban nyilatkozott a külföldi befektetők tanácsának ügyvezető igazgatója, Ruxandra Stan, aki úgy véli, hogy a pénzügyi rendszer stabilabbá vált, viszont az elismerések mellett figyelmeztetett, hogy az adófizetők egyforma elbírálása elengedhetetlen.
A törvénykönyv kritikusai szerint a tervezett módosítások csak felszínesek, és nem orvosolják a román gazdaság legaggasztóbb betegségét, a munkaerő után kifizetett hatalmas adókat és járulékokat. "Mindössze anynyi történt, hogy egy évig tárgyaltunk, egyeztettünk, aztán minden maradt a régiben, hiába kértük a béradók legalább 10 százalékos csökkentését" - panaszolja Cristian Parvan, a Román Üzletemberek Egyesületének alelnöke. Szerinte is fontos a profitadó 19 százalékra való mérsékelése, de a környező országokban bevált 16 százalék lett volna a megfelelő.
Mások azt kifogásolják, hogy míg a pénzügyminisztérium könnyű szívvel lemondott a profitadó egy részéről, ez lévén egyik a legbizonytalanabb bevételi forrás, addig a 49,5 százalékos társadalombiztosítási járulék esetében már hajthatatlannak bizonyult. Ez utóbbi 3 százalékos csökkentése csak a probléma elnapolásaként értékelhető.
A kormányrendelet a nyári szünidőt követően ebben a hónapban elsőként került a parlament napirendjére. A jogszabály változtatás nélküli jóváhagyása nem borítékolható.
