Washingtont aggasztják Putyin belpolitikai lépései

Colin Powell amerikai külügyminiszter aggodalmát hangoztatta kedden Vlagyimir Putyin elnök átfogó belpolitikai változtatásai miatt, mert szerinte azok a demokratikus folyamatok ellen hatnak.

"Megértjük, hogy szükség van a terrorizmus elleni harcra de a terroristák üldözése közben megfelelő egyensúlyt kell teremteni, hogy ne menjünk el olyan irányba, amely eltávolít a demokratikus reformoktól, a demokratikus folyamattól" - hangoztatta. Az orosz kormány kedden megemelte a fegyveres erőknek szánt kiutalást 2005-ös költségvetési tervezetében, míg néhány Kreml-barát dumaképviselő is felhívta a figyelmet a készülő tekintélyuralmi fordulatra. A beszlani túsztragédia után Vlagyimir Putyin elnök meghirdette egy központi terrorellenes biztonsági szervezet létrehozását, míg a hétfői kibővített kormányülésen vitatott választójogi reformokat kezdeményezett.

"Ez lényegében visszalépés egyes múltbeli demokratikus reformoktól, ahogy a nemzetközi közösség látja" - mondta egy interjúban Powell, az amerikai diplomácia vezetője.

Putyin hétfőn nagyszabású intézkedéseket rendelt el a terrorizmus elleni harc jegyében, de azok nyomán gyorsan megkapta a vádakat, miszerint a beszlani véres túszdrámát saját hatalmának növelésére akarja kihasználni. A Kreml vezetője egyebek közt bejelentette, hogy olyan új választási törvényt akar, amely korlátozza a politikai pártok számát, és teljes ellenőrzést kíván a regionális vezetők kinevezése fölött.

"Megértjük, hogy szükség van a terrorizmus elleni harcra de a terroristák üldözése közben megfelelő egyensúlyt kell teremteni, hogy ne menjünk el olyan irányba, amely eltávolít a demokratikus reformoktól, a demokratikus folyamattól" - hangoztatta Powell, hozzátéve, hogy Washington "a következő napokban" fel fogja vetni a kérdést Moszkvával. Hasonló szavakkal értékelte a történteket kedden a washingtoni külügyminisztérium is. "Ezek az intézkedések bizonyosan aggodalmat keltenek - mondta Richard Boucher szóvivő -, ezért beszélni fogunk róluk az oroszokkal." Washington azt óhajtja, hogy Moszkva találja meg "a megfelelő egyensúlyt a terrorizmus elleni harc és a demokratikus reformok előbbrevitelének szükségessége között".

Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes kedden Rigában szintén "visszalépésnek" nevezte Putyin bejelentéseit "az átláthatóság és a demokrácia útján". Az észak-európai körúton járó amerikai diplomata azután nyilatkozott, hogy találkozott Indulis Emsis lett miniszterelnökkel.

Az orosz kormány kedden megemelte a fegyveres erőknek szánt kiutalást 2005-ös költségvetési tervezetében, míg néhány Kreml-barát dumaképviselő is felhívta a figyelmet a készülő tekintélyuralmi fordulatra. A terrorizmus elleni harc a jövő évi büdzsé prioritásai közé tartozik - mondta Alekszandr Kudrin pénzügyminiszter, bejelentve a fegyveres-biztonsági szervezeteknek szánt kiutalás 157 milliárd rubellel (5,4 milliárd dollár) való megtetézését. A növekmény kétharmada a védelmi minisztériumnak jut, a maradék a belügyi tárcának és a biztonsági szolgálatnak. A hamarosan a duma elé kerülő 2005-ös büdzsétervezet 27 százalékkal növeli a három erőszakszervezet finanszírozását, ami összességében felülmúlja a 926 milliárd rubelt (32 milliárd dollár).

A beszlani túsztragédia után Vlagyimir Putyin elnök meghirdette egy központi terrorellenes biztonsági szervezet létrehozását, míg a hétfői kibővített kormányülésen vitatott választójogi reformokat kezdeményezett: ezek a régiók kormányzóinak jelenlegi közvetlen választását az elnök jelöltjeinek a helyi parlamentek általi megerősítésére redukálják, míg az alsóházi választásokról száműzik az egyéni szavazókörzeteket (az összes mandátumot pártlistás alapon osztva el).

"A meghirdetett reformok minden felelősséget a Kremlre ruháznának át, amit nem akarunk, az elnök iránti minden tiszteletünk ellenére" - mondta Alekszandr Hinstejn, a Kreml-barát monopolpárt, az Egységes Oroszország képviselője, egyben védelmi berkekbe bejáratos újságíró. A szintén a Putyin-hű "medvék" közé tartozó Konsztantyin Zatulin rámutatott, hogy a reformok teljesen megfosztják a képviselőt függetlenségétől, mert ha nem úgy szavaz, ahogy elvárják, akkor visszaléptetik. Még a szovjet korszak legfelsőbb tanácsát is helyi szinten (egyéni jelöléssel) választották, hogy az emberek kívánságai eljuthassanak a hatalomhoz - emlékeztetett.

Vlagyimir Rizskov, a fél tucat független liberális honatya egyike - a "medvékkel" közös sajtóértekezleten - hazugnak bélyegezte az összefüggést, amelyet Putyin igyekszik teremteni reformjai és a terrorizmus között. Irina Hakamada liberális ex-elnökjelölt közleményében úgy vélte, hogy Putyin javaslatai felérnek egy államcsínnyel. Több Kreml-barát politológus szarvas hibának ítélte Putyin hatalmi központosító reformterveit, amelyek visszaüthetnek, aláásva a lakossági bizalmat. Egyikük, Sztanyiszlav Belkovszkij politikai öngyilkosságként értékelte az egységes állam formálását, a regionális politika felszámolását. (Figyelőnet/MTI)