Zuhant az új lakások iránti kereslet
A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) által rendezett konferencián elhangzott: hihetetlenül visszaesett az új lakások iránti kereslet - írja a Magyar Hírlap. Pedig kínálatban nem volt hiány, bár a fővárosi négyzetméterárak egyre gyakrabban lépik túl a négyszázezer forintot.
Hét végén zárt be a BNV 16-os pavilonjában az idei ingatlanexpó. Ottjártunkkor nem volt valami nagy sürgés-forgás a területen, de hasonlót tapasztaltak a Malosz kiállító tagjai is. Ôk saját körükben azt érzékelik, hogy az egy évvel ezelőttinek 30-50 százalékára esett vissza az eladott új lakások száma.
A keresletcsökkenés okai
Amikor az elôzô kormány megalkotta azt a lakásfinanszírozási rendszert, amely több megszorítással, de ma is működik, kimondatlanul is ott volt a kamattámogatás mögött az a várakozás, amely az átlagos kamatszint csökkentését feltételezte. A rendszer ugyanis három pilléren nyugodott: miután magasak voltak a piaci kamatlábak, ezeket megfizethetô szintre csökkentették úgy, hogy a különbözetet az állam átvállalta (a kamatcsökkenés ezt a kiadást tette volna idôlegessé). Továbbra is működött a vissza nem térítendô támogatás, amelynek legnagyobb tétele a szocpolkedvezmény. Végül harmadik tétel a személyijövedelemadó-kedvezmény volt, amelyet ha kombináltak a kamattámogatással, akár negatív kamatot lehetett elérni a hitelen.
A jegybanki alapkamat el is indult lefelé, mígnem drasztikus és sokak által vitatott módon az MNB megemelte. Ez lehet, hogy jó volt a makrogazdaságnak, de hogy az elôre kalkuláltnál jóval több lett a lakásépítési hitelek kamattámogatása, az biztos. Az euróövezeti csatlakozás küszöbén a kormány - most már a jelenlegirôl van szó - nem mert azzal szembenézni, hogy a kamatok pár éven belül emberi szintre csökkennek. A jelenre koncentrálva, és abból kivetítve, az évenkénti támogatás vállalhatatlannak tűnt a kabinet számára. Ezért lett kisebb a kamattámogatás, következésképpen magasabb a vevői kamat. (mh)
